A köztársasági elnöki jövőjére nézve két lehetséges forgatókönyvet lát Magyar Péter miniszterelnök. A vége mindkettőnek ugyanaz. Magyar szombaton pár mondatos Facebook-posztban ismertette a kormányoldal jövő heti terveit az alkotmánymódosítás és Sulyok ügye kapcsán.

„Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek 5 napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök.

Magyar Péter a kormány nevében július 4-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. A 12 pontból álló javaslat főbb pontjai között a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése mellett szerepel az országgyűlési képviselők 12 éves időkorlátja és a függetlenebb Alkotmánybíróság biztosítása is. Magyar szerint az összes módosításnak ugyanaz a célja, hogy a magyar államot senki ne ejthesse többé foglyul.

Az államfői poszt sorsáról az Alaptörvény-módosítás egyetlen mondatban rendelkezik, a záró és vegyes rendelkezésekben a 34. pont így szól: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.”

Sulyok elmozdításának tervét és az alkotmánymódosítás más pontjait is a Fidesz az önkény megnyilvánulásának tartja. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerint az, amit Magyar Péter bejelentett, az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon. A Fidesz és a KDNP július 9-re tüntetést is szervezett Sulyok védelmében. A demonstráción felszólalt Áder János volt államfő is, aki azt mondta, a Tisza bejelentett alkotmánymódosítása nem jogbiztonsághoz, hanem anarchiához vezet, és ezt követően bármikor, bárkivel, bármi megtörténhet Magyarországon.

A Fidesztől független jogászi, politológusi vélemények is különbözőek a kérdésben. Az Amnesty International jogvédő szervezet szerint, bár az államfőnek mennie kell, nem így. Mint közleményükben írták: „Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek. Szerintünk azonban a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges. A civil szervezet álláspontja, hogy erre a mostani szabályok alapján a megfosztási eljárás szolgálna, amelynek megindítására szerintük Sulyok adott is okot”.

Török Gábor politikai elemző pedig azt írta, „amire a Tisza-kétharmad most készül, az még az előző másfél évtized alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő: hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással”.  Török szerint azok, akik megszavazzák ezt az alkotmánymódosítást, „azt gondolják, hogy tényleg semmi nem köti, korlátozza őket, minősített többségükkel bármit megtehetnek.” Magyar Péter azt reagálta: nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal.

Vörös Imre alkotmányjogász, volt alkotmánybíró arra a felvetésre, hogy jogállamban nem lehetne úgy eltávolítani Sulyok Tamást, ahogy a Tisza-kormány akarja, azt mondta, most nem jogállamban élünk, mert azt a Fidesz lerombolta, jelenleg pedig épp a helyreállítása zajlik. Szerinte ez egy átmeneti időszak, és ilyenkor olyan lépések is szükségesek, amelyek a felépült jogállamban majd nem lesznek lehetségesek.