Az enyhe idő ráadásul nekik kedvez, így hozzá kell szoknunk a nemkívánatos vendégeinkhez. Az azonban fontos, hogy ne essünk kétségbe, ha bárhol összefutunk velük, hiszen könnyedén védekezhetünk ellenük kint és bent is egyaránt. Alábbi cikkünkből kiderül, hogy mi a helyzet jelenleg poloskafronton Magyarországon és hogy mire számíthatunk a későbbiekben.

Az enyhe telek és a változó klíma miatt minden évben egyre több poloskával találkozhatunk a kertekben és az otthonunkban is. Ráadásul invazív fajról beszélünk és gyakorlatilag nincs természetes ragadozó ellensége sem. Ahogy beköszönt a hűvösebb idő - például az ősz közeledtével -, a poloskák elkezdik keresni az áttelelésükhöz alkalmas helyet. Fészerekben, farakásokban tanyáznak, és tucatjával próbálnak bejutni a házakba, lakásokba is. Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb kártételt jelentenek a kertekben a behurcolt új poloskafajok. Ilyenek a 2002 óta Afrikából idevetődött, és jól befészkelődött, mára mindennapossá vált zöld vándorpoloska, és a 2013 óta Ázsiából behurcolt ázsiai márványospoloska is, mely utóbbi kezdetben inkább a nagyvárosok környékén volt a legelterjedtebb. A fő gond, hogy itthon nincs természetes ellenségük, tökéletesen megfelel számukra a magyar klíma, a kifejlett poloskák pedig igen ellenálló kártevők.

Egyre nagyobb számban jelenik meg a kertekben a cseppet sem válogatós zöld vándorpoloska.

Ősszel jelennek meg tömegével, viszont, akinek kertje van, az tudja, hogy nyáron sincs nyugtunk tőlük. Azért is veszélyes ez a kártevők, mert nem válogatnak a növények között: több 100 növény tartozik a tápnövény körébe. Ezek között találunk mind termesztett mind vadon élő növényeket is. Szántóföldi növények közül a napraforgón, a kukoricán és a rizsen nagyon komoly károkat okoz. Gyümölcsféléken gyakorlatilag az összes termesztett fajon. Az egyik kedvenc tápnövénycsoportja azonban a hüvelyesek, mint például a bab, borsó, de legfőképpen a szójabab. Zöldség növények közül a legveszélyeztetettebbek a paprika és a paradicsom és a padlizsán. Dísznövények közül kimondottan kedveli a japán rózsát és a kányabangitát.

Eljött a büdösbogarak ideje, hamarosan tele lehet velük minden, de ne essünk kétségbe, lehet ellenük védekezni.

Az ázsiai márványospoloskák csoportosan telelnek. A kifejlett rovar pedig nagyobb valószínűséggel költözik be az otthonokba, épületrészekbe, mint a többi poloskafaj, és az ilyen helyekre való behúzódással vészeli át a hidegebb időszakot. Miután megtalálták a helyüket, hibernált állapotba kerülnek, a ház melegétől azonban gyakran aktívvá válhatnak. Fűtött helyiségek ideálisak a szaporodásukhoz is, így elterjedésük nagyon megkeseríthetik az emberek életét. Még nagyobb károkat okozhatnak a házak, udvarok környékén tavasszal, amikor felébrednek és óriási számban rajzanak ki. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mit tegyünk, ha valóban megszállják a kertünket vagy az otthonunkat a büdösbogarak? Dr. Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa az Agrárszektornak korábban kiemelte, hogy a legtöbbet a megelőzés segíthet:

„Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk. Nem-olajos permetezés: egy bio módszer, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos. Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak. Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.

A növényvédőszeres permetezésen kívül a kórokozók és kártevők elleni küzdelem számos más módszerrel is történhet.

Ha pedig az otthonunkat veszik célkeresztbe, akkor bizony baj van, hiszen a legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Legalább két hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon - ilyen tartós hidegről azonban gyakorlatilag évek óta nem lehet beszélni. Ha bejutnak a házunkba, fontos, hogy ne essünk pánikba, gyszerűen csak gyűjtsük őket össze kézzel.

Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.”

Jó védekezési mód lehet, ha részint akadályozzuk a bejutásukat a lakásba - ezt viszont csak a passzentos, hézagmentesen felhelyezett szúnyoghálókkal lehetséges. Ha erre nincs lehetőség, az esti órákban kerülendő az égő villany melletti szellőztetés, ugyanis a fény vonzza a poloskákat is.

Az ázsiai márványospoloska épületekbe való behúzódását, aggregációját legjobb megelőzni például egy jól záródó, erős szúnyoghálóval, az esetlegesen bejutott állatokat pedig kitessékelni. A kiskerti kártétel esetén is működhet a megelőzés, ami ez esetben azt jelenti, hogy a levelek fonákján található tojásokat, a levéllel együtt eltávolítjuk, ezzel megakadályozva az újabb nemzedék kikelését. A rovarölő szerek alkalmazása a már jelenlévő állatok ellen megoldást jelenthet, azonban két szempontból problémás. Egyfelől ezek nem szelektív szerek, így a környéken jelenlevő más, sokszor hasznos ízeltlábú szervezeteket is elpusztítják; másfelől, mivel ezek a rovarok főleg érésben lévő vagy érett terméseket részesítik előnyben, ezért a permetezés utáni kivárási idő sok esetben a termés elvesztését jelentheti - fogalmazott korábban Dr. Kóbor Péter.

Nem kell azonnal vegyszerhez nyúlnunk, ha a levéltetvek ellepik a kertünket, számos házi praktika is alkalmazható.

Ne használjunk szereket: bár sokan hajlamosak lehetnek mindent megtenni, ha büdösbogarakat látnak, ennek ellenére ne használjunk rögtön rovarölő szereket és más kemikáliákat. Ezeknek a szereknek az alkalmazása ugyanis a már jelenlévő állatok ellen megoldást jelenthet, viszont két szempontból problémás lehet:

Ezek nem szelektív szerek, így a környéken jelenlevő más, sokszor hasznos ízeltlábú szervezeteket is elpusztítják.

Mivel ezek a rovarok főleg érésben lévő vagy érett terméseket részesítik előnyben, ezért a permetezés utáni várakozási idő sok esetben a termés elvesztését is okozhatja.

(forrás: agrarszerktor.hu)