A 24.hu május elején írt arról, hogy a fideszes Kocsis Máté korábbi nyilatkozatához illeszkedően Polt valóban hosszú ideig közjogi méltóság marad. Kocsis ugyan erről nem írt, de a portál szellőztette meg azt, hogy a Fidesznek kedves legfőbb ügyész lehet az Alkotmánybíróság elnöke 12 évre. A párt végül két nappal később jelentette be, hogy valóban Polt Pétert és Hende Csabát jelölték az üres alkotmánybírósági helyekre.

Jelölését a parlament igazságügyi bizottsága is támogatta. Polt ott a Telex beszámolója alapján arról beszélt, hogy pályája kiemelkedő hegycsúcsának tartja már az alkotmánybírói jelölést is.

"Nagy megtiszteltetés, hogy ebben a minőségemben most itt lehetek, és hogy a Fidesz-KDNP frakciója alkalmasnak tart arra, hogy alkotmánybíró legyek” - fogalmazott Polt, aki 69 éves korával épphogy megválasztható alkotmánybírónak a 70 éves korhatár miatt. Nem kétséges, hogy ki lesz az Alkotmánybíróság elnöke.

Polt lemondásával az országgyűlés fideszes többsége újabb hét évre nevezhet ki legfőbb ügyészt, amivel megelőzik azt, hogy egy esetleges 2026-os kormányváltás esetén olyan ember kerüljön a posztra, akinek Polttal ellentétben semmilyen kapcsolata nem volt a párttal.

Sulyok köztársasági elnökként most először nevezhet meg legfőbb ügyészt, és nem okozott meglepetést: jelöltje Nagy Gábor Bálint, a Központi Nyomozó Főügyészség jelenlegi vezetője. Nagy neve nem ismeretlen, sorozatban nyerte el a bizalmat a hatalom közeléből, miközben a politikailag érzékeny ügyekben ő sem vált ismertté független kiállásáról.

Kedden már szavazott is az Országgyűlés az új alkotmánybírákról: Polt Péter mellett Hende Csaba volt honvédelmi miniszter is bekerült a testületbe.

Az Alkotmánybíróságnak egy ideje már csak 12 tagja volt 15 helyett. A múlt héten a parlament igazságügyi bizottsága összesen öt alkotmánybíró-jelöltet hallgatott meg, a Fidesz-KDNP fent említett jelöltjei mellett három embert jelölt a Mi Hazánk, de őket a bizottság nem támogatta. Így a plenáris ülésen most csak két jelöltről tudtak szavazni.