Ennek a sikernek az abszurditása az autokráciák normalitása: az ilyen rendszerek léte alapjaiban függ a büntetőjogi védettségtől.

Polt pályáját az Átlátszó foglalta össze alaposan 2016-ban, itt csak pályafutásának legfontosabb állomásait elevenítjük fel. Polt Péter 1980-ban végzett az ELTE jogi karán, ahol 1983-tól egészen 2017-ig tanított is. Fiatal oktatóként itt ismerkedett meg a Fidesz későbbi alapítóival, majd 1988-ban Áder János támogatásával a párt jogi munkacsoportjának szakértője lett. 1993-ban belépett a Fideszbe. Bár a Fidesz a következő választáson jórészt egy korrupciós botránynak, a székház-ügynek köszönhetően szenvedett vereséget, az MSZP‒SZDSZ-kormány gesztusaként Poltnak jutott egy hely az Országgyűlési Biztos Hivatalában Gönczöl Katalin helyetteseként, és ekkor ki is lépett a pártból.

A Fidesz a kormányra kerülése után, 2000-ben – a közmédia tisztán fideszes kuratóriumai miatti tiltakozása ürügyén – lemondatta Györgyi Kálmánt a legfőbb ügyészi posztról, és helyére Poltot ültette. Ezzel a cserével mind a törvényességi felügyeleti, mind a nyomozati és vádképviseleti irányításban elhárultak az akadályok a politikai befolyás elől. Polt innentől a magas szintre vezető bűncselekmények eltussolásáért felelt, és a bizalmat mindjárt a Simicska-közeli fantomcégek ügyeinek kisiklatásával hálálta meg. Bár pozíciójával teljesen összeférhetetlen volt, közös vadászatokon vett részt az ügyészségi vizsgálat alatt álló Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárával, a belügyminiszterrel és banktulajdonos oligarchákkal, emellett együtt szurkolt a miniszterelnökkel és a MOL-elnökkel futballstadionok VIP-páholyban. Így halt el az országimázs-nyomozás és a MOL‒INA-konzorcium privatizációs ügye. És ebben az időszakban mondhattunk le a tisztességtelen autópálya-építések, a túlárazott stadion-beléptetőrendszerek és más korrupciós ügyek felelőseinek megtalálásáról is.

Polt azonban az MSZP‒SZDSZ-kormány számára is fontos volt, vélhetően hasonló okok miatt, mint a volt pártjának. A Kulcsár-ügyben folyó nyomozás közelgő befejezésétől tartva a Gyurcsány-kormány 2005-ben megszavazta, hogy Polt Péter (és helyettese, Varga Zs. András) kiemelt vezetői fizetéssel a lemondása után is az ügyészségen maradhasson. Polt azonban nem mondott le, inkább rendszeresen egyeztetett Gyurcsány kabinetfőnökével, a hivatalos közlemény szerint „az intézmények közötti együttműködési kötelezettség” jegyében. 2006-ban, a mandátuma lejártakor Kovács Tamás katonai főügyész váltotta a posztján, ekkor indultak meg a politikai érintettségű büntetőeljárások (Zuschlag, Hagyó, Hunvald, Molnár Gyula, honvédtábornokok ügyei). A 2010-es újabb kormányváltás után azonban visszaállt a régi rend: Polt minden Fidesz-közeli nyomozást elsimított, miközben egyes ügyekben a lánya udvarlója (a Questor-vezető Tarsoly Csaba titkára), illetve harmadik felesége MNB-s tisztségei révén személyes érintettsége is fennállt.

Polt pályaképéhez szorosan hozzátartoznak azok a döntések, amelyek politikailag érzékeny bűncselekményekben szabotálták el a nyomozást: a Századvég közbeszerzési ügyeiben 2015-ben, Rogán belvárosi ingatlanügyleteiben és a trafikmutyikban 2016-ban, az azeri baltás gyilkos ügyében 2017-ben, a Microsoft- és Elios-ügyekben 2018-ban, az MNB-alapítványok ügyében folyamatosan.

A K-Monitor Adatbázisa és egyéb internetes források alapján összesen 84 olyan, többnyire magas szintű korrupciós ügyet azonosítottak, amely felveti Polt felelősségét, adott esetben a bűnpártolás vagy a hivatali visszaélés gyanúját.

Minderről részletesen a k-monitor blogoldalán olvashatnak.