Pedig, ellentétben Észtországgal, Lettországgal és Litvániával, amelyek egy ideje készülnek a közelgő orosz invázióra, Lengyelországgal, amely tisztában van azzal, hogy a balti államok ellen indított támadással egy időben Putyin őt is lerohanhatja, Romániának elvileg nem lenne félnivalója. Mégis, míg 2014 folyamán GDP-je 1,36%-át költötte hadászati célokra, ez a tétel 2015-ben 1,7%-ra , 2017- re pedig 2%- ra emelkedik majd és lehetne magasabb is, ha Angela Merkel asszony nem maximalizálta volna 3%- ban az  EU- tagállamok GDP-jének védelmi célokra való fordítását. A román hadsereg ugyanis arra készül, hogy ha a helyzet úgy kívánja, orosz csapatok ellen harcoljon az ogyesszai Oblasztban, elsüllyessze a Fekete-tengeren az Ogyesszába tartó orosz hajókat, azon töpreng, mi lenne a leghatékonyabb stratégia, hogy a Dnyeszter nyugati oldaláról megtámadják az orosz hídállásokat és kész szembenézni a nukleáris robbanófejjel érkező rakétákkal is.

Nagyon valószínű ugyanis, hogy Ukrajnához hasonlóan rövidesen Moldávia is Putyin agressziójának célpontjává válik. A még most is túlnyomórészt románok lakta terület korábban  Románia részét képezte, az 1800 -as évek közepétől azonban orosz, majd szovjet fennhatóság alá került. A Szovjetunió összeomlását követően az 1991. augusztus 27 óta független köztársaságként működő Moldávia újra szeretett volna egyesülni Romániával. Ezt azonban az orosz fél folyamatosan megakadályozta. Etnikai feszültségeket szított, ami jó ürügyet szolgáltatott ahhoz, hogy orosz csapatokat állomásoztasson a román határ környékén.

1992- ben egy orosz részről támogatott villám-polgárháborút követően egy, a Moldávia keleti részéhez tartozó, Dnyeszteren túli területek néven (Transznisztria) ismert, nagyjából 4000 km2 terület független enklávévá alakult, ami azóta is a feszültségek forrása. Ezáltal Moszkvának sikerült egy olyan helyzetet generálnia, ahol folyamatosan kitörnek az etnikai feszültségek, ő pedig megoldhatja őket. Ezzel több legyet is ütött egy csapásra: 1. megakadályozta Moldávia és Románia egyesülését, 2. a Dnyeszteren túli területek újra megszállásával tartja sakkban az országot, amennyiben az nyugat felé nyitna, 3. a térség orosz harci támaszpontként működik, ahonnan  kémek is érkeznek Romániába és Ukrajnába.

Nyugat- barát kormányával, az EU- hoz való csatlakozási szerződés aláírásával Moldávia még Ukrajnánál is jobban magára haragította Putyint. Annak korábbi elnöke, Victor Janukovics ugyanis nem írta alá ezt az okmányt, és épp ez robbantotta ki a polgárháborúba torkolló tömegdemonstrációkat. Jóllehet a gyenge moldáv hadsereg esélytelen az orosz agresszióval szemben, Románia nem rejti véka alá, hogy kész megvédeni apró szomszédját. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a meglévő konfliktusok mellett hamarosan egy orosz – román- ukrán háborúval is számolnunk kell.

kiss.k.

(forrás: euromaidanpress.com)