Szél Bernadettet, a párt társelnökét és parlamenti frakciójának vezetőjét minden párttisztségtől három évre eltiltották, de megengedték neki, hogy a legutóbbi kongresszuson megszavazott időre még betölthesse a társelnöki tisztségét, de például kongresszusi küldött már nem lehet. Tehát marad az LMP társelnöke.

A parlamenti mandátumot a párt etikai bizottsága nem tudja befolyásolni. Szél ellen a fegyelmi testület azt hozta fel, hogy az országgyűlési választások előtt tárgyalt a választókerületi visszalépésekről, szervezték a koordinációt.

Ungár Péter parlamenti képviselőt ugyancsak három évre eltiltották a párttisztségektől részben ugyanazért, mint Szélt, illetve a Ron Werber kampánytanácsadói szerződése körüli ellentmondások miatt is.

Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes is kapott két éves eltiltást a párttisztségeket illetően, de egyes forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy az ő büntetése még nem jelent meg az ezzel foglalkozó belső pártfórumon.

Sallai Róbert Benedeket, aki fizikai konfliktusba került a korábbi társelnökkel, Hadházy Ákossal, és ezért első fokon kizárták a pártból, most visszavennék, öt év párttisztségektől való eltiltással.

Kassai Dánielt, a párt Budapest XVIII. kerületi önkormányzati képviselőjét viszont kizárták a pártból, mert visszalépett az MSZP-s Kunhalmi Ágnes javára, aki meg is nyerte ezért az országgyűlési választókerületet.

Kassai Dániel hírportálunknak úgy nyilatkozott, jogi nonszensz az olyan eljárás, amelyben a párt etikai bizottsága saját magához fellebbez: „Ez röviden olyan, mintha az ügyész egy személyben lenne a bíró is. Magyarországon minden 18. életévét betöltött magyar állampolgárnak joga van elindulni a választásokon, és arra is joga van, hogy bármikor visszalépjen, ha lelkiismerete ezt diktálja. Utóbbit szankcionálni, büntetni a magyar jog szerint nem is lehet”- nyilatkozta lapunknak.

Az LMP-ben most egy politikailag motivált belső leszámolás zajlik, valószínűleg ennek része a most meghozott fegyelmi döntések egész sora, de ezt a célt szolgálhatták a korábbiak is, például Hadházy Ákos, a párt volt társelnöke, illetve Ábrahám Júlia, az Országos elnökség volt tagja ellen is. Mindketten már ki is léptek az LMP-ből.

Belső forrásaink arról beszélnek, hogy a párton belül a „megtisztulási folyamatnak” nevezett eljárások fegyelmi köntösbe bújtatott politikai leszámolások. Becslések szerint körülbelül a teljes tagság kétharmada támogathatja különböző erősségű meggyőződéssel ezt a folyamatot, de legalább az egyharmada szerint a párt magát hozza értelmetlenül nehéz helyzetbe.

Azonban ezért a belső konfliktusért igen nagy árat fizet az LMP, mert a társadalmi támogatottságnak biztosan nem tesz ez jót. Továbbá Magyarországon olyan a választási rendszer, hogy ha valaki komolyan gondolkodik, az ökopolitika (zöldpolitika) minél szélesebb körű elfogadtatásában, azt csak kormányváltással lehet elérni, ahhoz pedig legalább egy minimális együttműködés mindenképpen szükséges lenne más ellenzéki pártokkal.

Most azokat próbálják a pártból vagy eltávolítani vagy nehéz helyzetbe hozni, akik felismerték ezt. Ahogy Szél Bernadett többször is kifejtette, nem értékközösséget csak egy minimális együttműködést szorgalmaznának az összes ellenzéki párttal. Úgy látszik az LMP-ben most ezt is soknak találják azok, akik elindították a politikailag motivált fegyelmi ügyeket.

Kertész Z István