Először 2018. november 22-én szembesültek az akkori nyílt képviselő-testületi ülésre érkező állampolgárok azzal, hogy a Városházára belépés feltétele, hogy a személyi igazolványt és a lakcímkártyát át kell adni a portaszolgálatot teljesítő alkalmazottnak, aki valamilyen formában (szkennelve vagy fénymásolva) eltárolja a nyilvánvalóan személyes adatokat.

A Hatóság több esetben is ellentmondásokat vélt felfedezni az önkormányzat által küldött és az önkormányzati honlapon is elérhető dokumentációk között. Ezek egymással összhangban semmilyen formában nem voltak./.../

Az Újpesti Önkormányzat az információbiztonsági törvényre, valamint egy 41/2015. BM rendeletre hivatkozik, ami alapján ők azt gondolták, hogy jogosan kérik el a belépők adatait és másolják le azokat. Azonban ezzel kapcsolatban is kimondja a Péterfalvi Attila által vezetett NAIH, hogy egyik hivatkozott jogszabály sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a látogatók beléptetése során személyes adatokat kell rögzíteni és tárolni.

Kiemelték továbbá, hogy különösen aggályos, ha egy nyilvános képviselő-testületi ülésen csak a személyes adatok kezelésével járó regisztrációt követően jelenhetnek meg az érdeklődő állampolgárok. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény a helyi önkormányzás alapvető követelményeként tekint a széles körű nyilvánosság valós és hatékony megvalósulására.

“A bárki számára nyilvános képviselő-testületi ülések nyilvánosságának korlátozása egyúttal a közügyek szabad megvitatásához elengedhetetlenül szükséges közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közvetlen megismerhetőségének korlátozását is eredményezi, így a panaszolt (értsd: Újpesti Önkormányzat) joggyakorlat sérti az Alaptörvényben biztosított jogok érvényesülését“ – idézi a történteket egy lokális ellenzéki blog.