Április 29-én Budapesten tárgyalt Olha Sztefanyisina, európai ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes. (1. hivatkozás). A látogatás ténye néhány napja már ismert volt azok között, akik Ukrajna témájával foglalkoznak, nem volt titok tehát.

A megjelent tudósítások szerint Sztefanyisina konstruktív, normális tárgyalásokat folytatott Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. Magyar Levente már többször járt Ukrajnában, Kijevben is, adott át magyar támogatással épült iskolát, stb... érti és ismeri az ukrán portfoliót. Amennyire tudom, ukrán oldalon az a vélemény róla, hogy kemény, néha kellemetlen, de kifejezetten professzionális tárgyalópartner - és igazából ez utóbbi a fontos.

Joggal lehetett rá tehát számítani, hogy a mai, Magyar-Sztefanyisina tárgyalások után olyan hírek jelennének meg a magyar sajtóban Ukrajnáról, hogy lám, lám, Budapest és Kijev között igenis tud lenni normális, pragmatikus (ha nem is baráti, de működőképes) kapcsolat.

Ennek fényében kifejezetten különös véletlen lenne, hogy Schmidt Mária épp ma látta jónak publikálni a bucsai mészárlásról szóló... hát, minek is nevezzem... agymenését. Természetesen biztos lehet benne, hogy ez a "dolgozat" mindenhol hír lesz (ez így is van), tehát a mai napon Ukrajna kapcsán Magyarországon ezek után Bucsa és Schmidt Mária lesz a téma, nem pedig a két állami vezető közötti tárgyalás.

Figyelembe véve, hogy mennyire központosítottan működik a NER, lényegében kizárható egy ilyen, véletlen egybeesés.

Sokkal valószínűbb, hogy a rezsim belpolitikai érdeke az, hogy NE a konstruktív magyar-ukrán párbeszédről szóljanak a mai hírek, hanem helyette valami ellentmondásos, megosztó, az ukránokat negatív színben feltüntető sztoriról - és Schmidt Mária mai, Bucsáról szóló hazugsága erre pont alkalmas.

Summa: amit látunk, az egy meglehetősen átlátszó információs manőver, semmi több. A célja a hazai diskurzus rövid távú befolyásolása, összhangban a most zajló, Ukrajna elleni kormányzati kampánnyal. Schmidt Mária pedig, az egykori MTA - Soros Alapítvány ösztöndíjas (1985-ben kapott hároméves kutatási ösztöndíjat az Akadémia és a Soros Alapítvány közös programjában - 2. hivatkozás), gond nélkül adta a nevét ehhez is. Lelke rajta.