|
|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
|
|
|
A történész-üzletasszony évtizedek alatt épített ki egy kiterjedt intézethálózatot, amely milliárdos állami támogatásokból alakította a Fidesz emlékezetpolitikáját. Alapítványa július végén hivatalosan megszűnt, ám az általa működtetett intézetek és a Terror Háza sorsáról egyelőre senki nem tud – vagy nem akar – nyilatkozni.
A Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKeTTK) 1999-ben jött létre az első Orbán-kormány idején, közel 120 millió forintos állami induló tőkével. Az évek során Schmidt Mária köré valóságos intézethálózat épült: a XX. és XXI. Század Intézet mellett létrejött a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kertész Imre Intézet és az Eötvös József Intézet is, mindegyik hivatalosan a huszadik századi diktatúrák feltárását és a történelmi emlékezet ápolását tűzte ki célul.
Az intézetek a kormánypárti közéleti diskurzus fontos szereplőit is foglalkoztatták, és főszerepet játszottak a Fidesz emlékezetpolitikájának alakításában, például az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán 2016-ban - írja a Telex.
Az alapítvány 2011-ben közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, azaz kekvává alakult, és ekkor jelentős vagyonhoz jutott: mintegy 600 millió forint készpénzt, valamint budai villákat kapott, amelyek felújítására a költségvetés utólag több milliárd forintot biztosított.
A kormány évi 800 millió és egymilliárd forint közötti működési támogatást is adott, amit programok, emlékévek és kutatási projektek finanszírozása egészített ki. Schmidt Mária nemrég azt állította, hogy alapítványa sosem kapott érdemi vagyont az államtól, csak törvényi minimális tőkét. Ez az állítás azonban a nyilvános adatok fényében nem állja meg a helyét.
A kekva-rendszer felszámolásával a KKeTTK Alapítvány 2026. július 31-én megszűnt, az általa működtetett intézetek és a Terror Háza Múzeum viszont tovább létezik. Sorsukról a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak, mint jogutódnak kell döntenie, ez a folyamat azonban csak egyeztetési szakaszban tart.
Sem az intézetek, sem a minisztérium nem árulta el, mi lesz a hálózat és a hozzá tartozó vagyon jövője, arról pedig kevesebb szó esik, hogy az intézmények esetleg magánalapítványi formában folytatnák. Schmidt Mária egyelőre kivár: mint mondta, addig nem távozik posztjairól, amíg erre nem kényszerítik. |
|
|
|
|
|

