A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentése és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által készített „Jó Állam Jelentés” is lesújtó képet fest a magyar társadalom megtakarítási állapotáról. Míg az összlakosság 62,9 %-a legfeljebb is csak egy hónapnyi megélhetési tartalékkal rendelkezik, addig a 18–39 éves korosztálynál még rosszabb ez az arány, 66 százalékuk alig tudna egy hónapnyi megélhetést fedezni, ha hirtelen megszűnnének a jövedelemforrásaik.

A lakosság 20–30 százalékának van két–három hónapra elegendő megtakarítása, ami a középosztály erőteljes lecsúszását mutatja.

A magyar versenyképességi adatok az európai országok listáján az alsó negyedben helyezkednek el. Ma már a visegrádi országok, sőt még Románia is megelőzi a magyar bérszínvonalat, amely leszakadt a régiós átlagtól és a növekvő jövedelmi egyenlőtlenség is ebben a térségben a legmagasabb. Ezzel összefüggésben a magyar lakosság legnagyobb része nem élvezi az anyagi biztonságot.

Az LMP szerint a legfontosabb feladat a bérválság felszámolása. A párt kormányra kerülve igazságos adórendszert vezetne be: a minimálbért adómentessé tenné, és 23 ezer forinttal növelné annak nettó összegét, míg az átlagbér szintjén keresők bére 38 ezer forinttal emelkedne meg. A párt sürgősséggel rendezné a közalkalmazottak bérét, és a hátrányos helyzetben lévő családoknak a családi-pótlék megemelésével segítene. Emellett igazságos nyugdíjrendszert vezetne be: 50 ezer forintra emelné a nyugdíjminimum összegét és csökkentené a nyugdíjak közti különbségeket – mondta Schmuck Erzsébet.

Hírportálunk kérdésére elmondta, hogy a felsorolt adatok országos átlagot jelentenek és ezen belül igen nagy eltérések mutatkoznak az egyes régiók valamint Budapest között. Például az Alföld egyes részein még kritikusabbak a viszonyok, hiszen az összesítésben a főváros is benne van, így könnyen kiszámolható, hogy ott milyen alacsonyak lehetnek a megtakarítási adatok.

Kertész Z István