Hírportálunkon már többször kritikusan fogalmaztunk a BKK-val kapcsolatban. Példa erre a Batthyány téren hosszú percekig fölöslegesen álldogáló villamosok esete, ami a mai napig nem oldott meg, vagy a szervezetnek a Budafoki úton lévő autóbuszmegállók ügyében tett javaslatunk, amikor a válaszban az is szerepelt, hogy akinek nincs mobiltelefonja az minek akar utazni?

Ettől függetlenül Tarlós István Budapest főpolgármestere már többször is belengette, hogy ha újból megválasztják a tisztségre, lehet, hogy megszünteti a BKK-t. Azt nem közölte – annak ellenére, hogy sokszor hivatkozik mérnök ember létére, hogy azután milyen módon intéznék a fővárosi tömegközlekedésének irányítását.

Tarlós azon felvetése, hogy, ha majd a MÁV és a volán-társaságok közös, országos elektronikus jegyrendszere feláll, akkor ahhoz csatlakozna a budapesti közlekedés is, akkor már nem is kell BKK – két dolog miatt igen aggályos. Egyrészt az állam kezébe kerülne ez is, másrészt teljesen eltérő jelenleg a városi és a helyközi tarifa.

A főpolgármester korábban, ahelyett, hogy megvédte volna a budapesti elővárosi vasutakat, inkább kiadta közös tulajdonunkat az államnak, nehogy költeni kelljen rájuk. Csakhogy ezzel vagyont, méghozzá óriási vagyont vesztett a főváros. Ugyanilyen lépés lenne a díjszabás üzemeltetését kiadni a város kezéből. Ráadásul irányító szerv sem lenne, ha Tarlós megszüntetné a BKK-t.

Tudjuk, hogy voltak személyes konfliktusai, de kétszer is ő hozott első embert a cég élére. Akárhogy is vesszük és akármennyit is hibázik a BKK, mégis jobb, szervezettebb lett a budapesti tömegközlekedés, mint amikor a főváros egy ügyosztálya és maga a szolgáltató, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) próbálta meg ellátni ezt a rendkívül sokrétű és igen kiterjedt feladatot. Persze lehetne átszervezést végrehajtani, néhány embert elküldeni, másokat, tehetségesebbeket meg odahozni, sőt akár át is lehet nevezni a BKK-t, de a létrejöttének két fő oka ugyanúgy meg van ma is, az nem változott. Először is tényleg fel kellett számolni azt a korábbi beteg helyzetet, hogy a szolgáltatásra hivatott BKV mondta meg, hogy mit kell csinálni, a Városháza meg kullogott utána.

Sokkal tisztább a helyzet, ha van egy megrendelő, jelen esetben a főváros, akinek megbízásából dolgozik a BKK és az számoltatja el a szolgáltató és az alvállalkozók teljesítését. Tehát e két dolognak bizony el kell válnia egymástól, így tisztább az üzlet és az ügymenet. Másrészt nem árt az, ha a közösségi közlekedést érintő összes megrendelés egy szervezetnél fut össze, hogy tudjon kooperálni, ha arra éppen szükség van. Most azonban Tarlós semmi épkézláb tervet nem tett le az asztalra, hogyan képzelné el a fővárosi tömegközlekedés irányítását a BKK felszámolása után? Persze lehet az országos elektronikus jegyrendszerre is felcsatlakozni, jónéhány igazságtalanságot meg lehetne ezzel szüntetni a jelenlegi díjszabásban, de ennek a rendszernek a kulcsa, ha nem a főváros kezében van, akkor megint túlságosan beleszólhat a város életébe a nagypolitika.

Lehet, hogy Tarlós éppen ezt akarja? Vagy talán rájönnek a budapestiek, hogy aránytalanul drága és legfőképpen igazságtalan a fővárosi díjszabás?

Most úgy tűnik, hogy az ellenzék részéről eddig legesélyesebb főpolgármester aspiráns, Karácsony Gergely pont ezt hangoztatja – „Aránytalan és drága a budapesti tömegközlekedés”. Persze a fővárosiaknak októberben lesz lehetőségük elgondolkodni, kit szeretnének látni a főváros élén! A tömegközlekedés ügye az egyik legfontosabb kérdés volt mindig is, és nagy valószínűség szerint ez után is az lesz.

Kertész Z István