2015 februárjában az atlatszo.hu adatkérő rendszerén keresztül közérdekűadat-igényléssel fordult egy állampolgár a Miniszterelnökség felé, amelyben az eddig lefolytatott nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozása módszertanának, valamint a konzultációs kérdőívek összesített eredményeinek közlését kérte. A Miniszterelnökség válaszában közölte, hogy a kért adatok kapcsán ő az adatkezelő, ezen túlmenően a feltett kérdésekre nem válaszolt, annyit írt, hogy „Valamennyi szociális és gazdasági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak módosításáról szóló törvények esetében figyelemmel voltak a jogalkotási folyamatban a részt vevők az eredményekre.”

Vagyis érdemben egy szót nem válaszolt a feltett kérdésre. Annyit tudunk meg a válaszból, hogy az ismeretlen módszertan alapján megszületett ismeretlen eredményeket a közelebbről meg nem nevezett illetékesek figyelembe vették a pontosan meg nem határozott törvények megalkotása során. A Miniszterelnökség szerint a sok milliárd forintból a demokratikus párbeszéd imitálása céljából folytatott össznemzeti levélküldésről ennyi tartozik a választókra.

Az eredményekről hallgató válasszal az adatkérő nyilván nem elégedett meg, így 2015. április 1-jei válaszában jelezte, hogy a Miniszterelnökség által adott tájékoztatásban nem szerepelnek azok a közérdekű adatok, amelyeket kért, ezért informatikai útmutatás mellett felszólította arra, hogy teljesítse az adatigénylést. Több eredménytelen kört futottak még a felek, de a Miniszterelnökségből többet nem sikerült kihúzni. Mit tesz ilyenkor a jogban járatlan, de kitartó adatkérő? Jogász segítségével megpróbálja kikényszeríteni a kért adatok közlését. /…/

A kért adatok mindegyike megfelel a közérdekű adat fogalmának, hiszen állami feladatot ellátó szerv által kezelt, személyes adatot nem tartalmazó adatokra vonatkozott az igénylés. A Miniszterelnökség elismerte, hogy ő kezeli ezeket az adatokat. Ráadásul erre célra közel hárommilliárd forint közpénzt fordított az állam 2012 végéig, ami egy külön indok a kért adatok nyilvánosságára. Ennek ellenére nem közölték az egyes nemzeti konzultációk eredményeit (melyik kérdésre hány ember milyen választ adott), és azt sem, hogy milyen volt a konzultációs kérdőívek feldolgozása során alkalmazott módszertan.

Márpedig közpolitikailag fajsúlyos kérdésekről van szó, ami egyértelműen következik a Miniszterelnökség azon többször megismételt nyilatkozatából, hogy a nemzeti konzultáció eredményeit az Alaptörvény elfogadása, módosítása és az összes szociális és gazdasági tárgyú törvény megalkotása során figyelembe vették. Ezért most az ügy az atlatszo.hu segítségével elkészített beadvány útján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz került, első körben itt fognak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a nemzeti konzultációk módszertana és eredménye nyilvánosságra tartozó információ-e. Kíváncsian várjuk a döntést.

M. Tóth Balázs