Ha a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak, augusztus végén vagy szeptember közepén kóser bolt nyílhat Szegeden. „Szeretnénk még jobban kinyitni a közösséget, s ennek egyik feltétele, hogy Szegeden – akár a közösség tagjainak, bármely más vallású embernek, akár az itt tanuló muszlim vagy izraeli hallgatóknak – kóser boltot hozzunk létre, és ebben minden olyan áru, amely fogyasztható rabbinikus engedéllyel, kapható legyen” – jelentette be Markovics Zsolt.

A szegedi főrabbi arról tájékoztatott, hogy hazánkban jelenleg csak Budapesten vannak kóser boltok. A szegedi kóser bolt így nemcsak a városban és a környező településeken élőket látná el, hanem a határ túloldalán élő magyar közösségeket is. Elmondta, ezek a közösségek is azzal küzdenek, mint a szegediek, nevezetesen hogyha kóser árut, akár húst, bort, netán olívabogyót szeretnének beszerezni, akkor el kell utazniuk saját országuk fővárosába, vagy Magyarországon belül Budapestre – értesülhettünk a szegedma.hu oldalán.

A kóser héber eredetű szó jelentése alkalmas, tetsző, megfelelő. A zsidó közéletben minden rendben levő, helyes dologra használatos, élelmiszerek esetében pedig a megfelelőekre. A zsidó konyha előírásainak nagy részét Mózes V. könyve tartalmazza, s ezt a vallásos zsidó családok manapság is betartják. Ahogy a Mazsihisz oldalán olvasható, az előírások között szerepel, hogy csak kóser hús fogyasztható, vagyis a szarvasmarha, juh és kecske, szarvas, gazella és dámvad; vadkecske, antilop, nyársas antilop, és kőszáli zerge. A törvény előírja azt is, hogy a húst vérteleníteni kell, vagyis csak kivéreztetett hús fogyasztható. A zsidó konyha másik fontos szabálya, hogy a tejes és a húsos ételeket különválasztják, sőt még ezen ételek elkészítéséhez használt edények is elkülönülnek.