Gulyás Gergely közölte: a csütörtök este hat órakor tartandó demonstrációra várnak mindenkit pártszimpátiától függetlenül, akinek fontos a demokrácia, a jogállam, a demokratikus választás, a termőföldre és a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem, továbbá az, hogy a köztársasági elnöki intézmény megmaradjon, és ne szenvedjen helyrehozhatatlan csorbát.

Jelezte: a frakciók hosszan tárgyaltak az alaptörvény Tisza-kormány által benyújtott tizenhetedik módosításáról és az erre adandó válaszokról. Arra a kérdésre, hogy a frakcióülésen felmerült-e a parlamenti munka, illetve a plenáris ülések bojkottálása, Gulyás Gergely azt mondta: minden eshetőség felmerült, a frakció ezekben döntést fog hozni, és ezt követően adnak tájékoztatást.

Gulyás Gergely az alaptörvény módosításáról szóló előterjesztést botrányosnak nevezte, és úgy értékelt: „ez nem egy sima, egyszerű határátlépés, hanem egy olyan önkényuralomra törekvés" megnyilvánulása, ami idegen volt eddig a magyar demokráciától. Hangsúlyozta: ez a tizedik parlamenti ciklus a rendszerváltás óta, és hatszor fordult elő, hogy egy kormánynak kétharmados felhatalmazása volt, mégis soha senki ilyen módon az alkotmányozó többséggel nem élt vissza, mint amire a mostani kormány kísérletet tesz.

Szerinte ennek része a köztársasági elnök és az államfői intézmény "megalázása", a köztársasági elnök erőszakos eltávolítása, valamint a választópolgárok aktív és a képviselők passzív választójogának korlátozása. Az országgyűlési képviselők esetében szabott időkorlátot a demokrácia súlyos sérelmeként értékelte, szerinte a szabályozás lehetetlenné teszi, hogy bármely ellenzéki frakció legalább fele újrainduljon a választásokon.

Jelezte: az alaptörvény módosításának része az Alkotmánybíróság "lefejezése", több alkotmánybíró eltávolítása, a nemzeti vagyon eddigi minősített védelmének megszüntetése, a termőföldre vonatkozó kétharmados szabályok kiiktatása és egyszerű többségi szabállyá változtatása is.

Egyedül az alkotmánybírósági hatáskörök helyreállítását nevezte előremutatónak a javaslatok közül, de szerinte ez semmilyen formában nem áll egyensúlyban azokkal a „brutális, durva, jogállamiságot felszámoló, a demokráciát sértő, a választókat korlátozó lépésekkel és intézkedésekkel", amelyeket ez a javaslat eredményez.

Megjegyezte: a Fidesz-KDNP-kormány időszaka alatt merült föl sokszor, hogy a kormány él vagy visszaél a kétharmados felhatalmazással, de hasonló lépéseket az elmúlt 16 év alatt soha nem tettek. Úgy vélte: az lenne a leghelyesebb, ha a kormány visszavonná ezt az előterjesztést.

A korábbi kormány alkotmányozásáról szólva kiemelte: akkor egy 10 hónapos időszakban 920 ezer ember foglalt állást az új alkotmányról, amelyet az Országgyűlés is hosszú ideig tárgyalt, és társadalmi szervezeteknek is volt lehetősége ebbe beleszólni. Ezzel szemben az alaptörvény tizenheteik módosításának sürgős tárgyalása azt jelenti, hogy „huszonegynéhányezer" ember interneten elmondott véleményét követően, 8 nap alatt le akarja zárni a parlamenti vitát az új kormánytöbbség.

Szerinte az eljárás maga is elfogadhatatlan, a tartalom pedig túllép az európai jogi kultúrkörben eddig ismert vagy elfogadhatóak tartott kereteken.

(mti)