Szolnokon döntött a közgyűlés a közvilágítás részleges korlátozásáról. Jogi szakértőnket kérdeztük, hogy nincs-e ennek valamilyen törvényi akadálya?

-Jogszabályi alapon nincs, vagy csak erős magyarázattal lehet azt kimondani, hogy a közvilágítás fenntartása önkormányzati kötelezettség lenne: Ha jól tudom, az energiaválságos időkben a települések jelentős része készül erre a lépésre.

A közvilágítás meghatározását korábban a közvilágításról szóló 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet és annak mellékleteként a „Közvilágítási Szabályzat” segítette, de maga ez a rendelet 2009. óta nincs hatályban, a helyébe lépő szabályzók pedig nem szólnak kellő részletességgel a közvilágításról. A gyakorlatban általános vélemény, hogy hiányzik a közvilágítás létesítését, fejlesztését, műszaki minimum feltételeit és az egyes szervezetek hatásköreit tisztázó és azt szabályozó jogszabályi környezet, amely egyértelmű viszonyokat teremtene az önkormányzatok, a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és az üzemeltetők számára.

A közvilágítás körének meghatározásához az MSZ-EN -13201 szabvány ad bizonyos támpontot, de a szabvány kimondja, hogy „rögzített világítóberendezésekre alkalmazható, amiket külsőtéri közforgalmú közlekedési területeken a jó láthatóság biztosítására szántak a sötét órák alatt annak érdekében, hogy támogassa a forgalombiztonságot, a forgalom folyamatosságát és a közbiztonságot.

Szűkebb értelemben a közvilágítás a közterületeknek és a közforgalom számára megnyitott magánterületnek a közlekedés-, a köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, helyhez kötött, villamos üzemű megvilágítása (a hatályon kívül helyezett 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet szerint fogalom).

Közvilágításnak kell tekinteni a közutak megvilágítását, függetlenül attól, hogy a közút téren, parkban, alul- vagy felüljárón, alagútban, hídon, árkád alatt stb. vezet át. Ide kell érteni a középületek előtti területek, a menetrend szerint közlekedő közforgalmú járművek (tömegközlekedési járatok) megállóhelyei miatt esetleg szükséges világítási igényt, valamint a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek emelt szintű világítását, továbbá minden olyan világítási berendezést, amelyet a jegyző igénybejelentésében közvilágításnak minősít.

A közlekedés biztonságát, a sötét órák alatti megvilágítást úgy gondolom, konkrét rendelkezés hiányában is, az általános biztonsági érdek (ez jelent egyébként közbiztonságot, közlekedési biztonságot, élet- és testi épség védelmét is) folyamatosan fenn kellene tartani. De ezt sajnos jelen pillanatban semmilyen jogszabály ténylegesen nem mondja ki. legalábbis nem találtunk erre vonatkozóan semmilyen dokumentumot. – írta kérdésünkre a jogi szakértőnk.

A jogi kutatásokon kívül számos jogos és megválaszolatlan társadalmi kérdés is felmerül. Amikor Kecskeméten az addigi közvilágítást a Tiborcz István vállalkozásához köthető rosszabb fényű lámpatestekre cserélte a város vezetősége, az egyik busz halálra gázolt egy fiatal lányt, a sofőr arra hivatkozott, hogy nem látta az áldozatot. Most mit várhatunk akkor, ha néhány óra hosszat egyáltalán nem lesz közvilágítás a takarékoskodás jegyében? Néhány kérdés felmerül, például egy nőnek rendkívül veszélyessé válhat így az utcán ebben az időzónában közlekedni. Kicsit hasonlítani fog ez a részleges kijárási tilalomra. Nem csak szórakozni mennek éjjel az emberek és nincs mindenkinek lehetősége háztól-házig autóval közlekednie. Megint csak kérdéses, hogy nappal is lehet olyan sötét, hogy a közvilágítás bekapcsolása több mint indokolt. Vajon a rendőrség felkészült az erősebb éjszakai jelenlétre? Takarékoskodni most az energiaválság miatt is muszáj, de kérdés, hogy a közvilágításon, a XXI. század harmadik évtizedében is ez lenne a megoldás.

Kertész Z István/kép: illusztráció