Szerinte nem azt kell nézni, hogy igen vagy nem a válasz, mert ez a kérdés sokkal nagyobb horderejű, sokkal egyetemesebb, nemcsak a családunkat, hanem egész Európát érinti. A mostani események kísértetiesen hasonlítanak a kora középkori népvándorlásra, és ahogy azt sem, ugyanúgy ezt sem hinné, hogy meg lehet állítani.

Várszegi szerint csak közösen, konszenzussal lehetne valamit elérni, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy a felek leülnének egy asztalhoz és józanul valami megoldást találnának. Azt mondta, érthető, hogy ez a kérdés feszültséget, bizonytalanságot és nagyon sok értelmiséginek, kereszténynek lelkiismereti problémát jelent.

Rendkívül erőszakosnak tartja azt a propagandát, kommunikációt, ami most arra törekszik, hogy minden magyarból kikényszerítse a nemet. Úgy véli, hogy az ilyen nagyon határozott, nagyon egyértelmű kommunikáció néha pontosan az ellenkező hatást váltja ki, mert az emberben van egy dacreakció, hogy csak azért se. A kommunikáció ezen fajtája blokkolja a gondolkodást. A gondolkodáshoz objektívebb, tárgyilagosabb információra lenne szükség. Ha ez is hiányzik, még zavarosabb lehet a döntés.

Nem tudja ő sem, hogy mit kellene csinálni, de szerinte nagy hiba lenne leegyszerűsíteni a kérdést. A főapát szerint nem vállalhatja a keresztény ember azt a fajta elhatárolódást, hogy semmiféle segítséget nem hajlandó adni, még az élete árán sem.

"Még ha ellenségeimnek is tekinteném őket, még az ellenségeimet is szeretnem kell" - zárta mondandóját.

(forrás: szemlelek.blog.hu)