A Batman Bob Kane rajzoló és Bill Finger író által kitalált szuperhős figurája, aki először a National Publications Detective Comics képregényeiben jelent meg. A Denevérember legelső feltűnése 1939 májusában volt, a hatoldalas The Case of the Chemical Syndicate 27. számában. A főszereplő számtalan sikerrel övezett visszatérése között volt a „sötét lovag”, a „köpenyes igazságosztó”, és „a világ leghatalmasabb nyomozója”.

A Batman story kezdete

A történetekben Batman titkos személyét a milliárdos Bruce Wayne alakítja, akinek a szülei rablógyilkosság áldozatává váltak, amikor gyermek volt, és felesküdött rá, hogy egész életében a bűn ellen fog harcolni. Az egészestés rajzfilmeket és az 1966-os Adam West-mozit leszámítva hét nagyjátékfilm is készült róla.

Batman felnőttként a testi erejét és ügyességét, a következtető nyomozói képességeit és a tudományos jártasságát felhasználva egy denevért mintázott meg, aki egy sötét álruhát magára öltve éjszakánként Gotham City utcáit a bűnözőktől megtisztítva és a bűncselekményeket megoldva, együttműködik a rendőrség bűnüldözési tevékenységével. Kalandjai során jó néhány szövetséges támogatja is akad, köztük az ifjú társa Robin, a hűséges komornyikja Alfred, és Gotham városának egyik rendőrfelügyelője, James Gordon.

Ellenfelei között megtalálhatjuk a közönséges bűnözőktől kezdve, egészen a zavart elméjű és néha abszurd megjelenésű bűnözők közül számtalan fura alakot, mint például a sorozatgyilkos Joker, a pingvinemberre emlékeztető és az arisztokrácia karikatúrájában sarjadzó gengszter Pingvin, valamint a reped személyiségű Kétarcú, vagy a Denevérember melójára pályázó kollegina Macskanő.

A főszereplő képregénybeli történetei eredendően nem szűkültek le a sötét és kegyetlen igazságosztó kalandjaira, bár leginkább a köztudatban általában ehhez társítják a Batman figuráját. Az első megjelenése után szinte rögtön hatalmas népszerűségű lett a Denevérember alakja az olvasók körében.

A világháború és Amerika megjelenése Batman világában

A világháború éveiben változó populáris kultúra lényegében nem volt ráhatással a főszereplőre, így hű maradhatott a megalkotásakor kreált sémához. Ettől függetlenül - más népszerű szuperhősökhöz hasonlóan - a magazinújságok hirdetéseiben Batman és Robin is arra biztatta a fiatal rajongókat, hogy vásároljanak háborús kötvényeket és bélyegeket, és ezzel támogassák a hazájukat.

Bár az Egyesült Államoknak a tengelyhatalmak elleni csatározása nem volt tipikus központi témája a Batman sorozatoknak, viszont azért sikerült belecsempészni a nemzetiszocializmus elleni harc áttételes jelenségét az egyes epizódokba. Amikor az USA hadba lépett a második világháborúban, a képregények megszaporodott szuperhősei is egységesen hadat üzentek a tengelyhatalmaknak. Így Batman több magazin borítóján is háborús csatározóként volt látható, amint Németország és a szövetségesei ellen küzd, azonban ez a történetek megírásában egyáltalán nem volt jellemző, mivel a Batman egyedi és sajátságos fantáziavilága jócskán elkülönült a valódi világ eseményeitől.

Batman és a fiúcimborák parája

A Batman képregények történetének első kritikus fordulópontja 1954-ben volt, amikor is Fredric Wertham, Seduction of the Innocent című könyve megjelent, melyben a pszichiáter a képregény fiatalokra ható negatív befolyását elemezte. A pszichiáter a Batman-történetek környezetét homoszexuálisnak és nőellenesnek titulálta, s a megítélése szerint Batman, mint Bruce Wayne és Robin, mint Dick Grayson a homoszexuálisok vágyálmaikhoz hasonlító életet élnek.

E könyv hatása igazán negatív színbe tüntette fel a Batman storyt, és az ezzel kiváltott visszhang eredményeként bevezetésre került a Comics Code – amely szerint a képregény kiadók szigorú szabályrendszer szerint kezdtek el cenzúrázni a saját kiadványaikban. A tovább atrocitások elkerülésének kiküszöbölése végett a National Publications 1955-től több új női szereplőt helyeztek a főhős mindennapjaiba, hogy még a homoszexualitás látszatát is eltüntessék a Batman-történetekből. Ezzel egy hagyományos értelemben vett család képét próbálták ábrázolni a további storykban, és így született meg a „Batman család” köré épült történeti séma.

A Denevérember átalakulása a 70-es évektől

A kifinomultabb és újabb formát öltött Batman-történetek a The Brave and the Bold oldalain jelentek meg 1971-től. A Batman képregényekben az eddigi sötét, bűnvadász és rejtélyes kalandok felderítése mellett, a 70-es évektől már kezdett megjelenni az Egyesült Államokat érintő, s egyre fokozódó társadalmi problémákat bemutató és a szélsőséges csoportok tevékenységeire utaló témák feldolgozása is. 1976-ban a National hivatalosan is felvette a DC Comics nevet, és több Batman-szereplőhöz is kapcsolódó új sorozatot indított, köztük a Batman család tagjainak, illetve a főhős ellenfelének, Joker számára is - viszont ezek nem sikerültek hosszú életűre, így a Robin és Batgirl kalandjai beolvadtak a DC történetei közé. 1980-ban bekövetkezett az újabb mélypont a Batman képregények történetében, mivel az eladott példányszámok ismét mélypontot értek el, ami takarékra tette a képregény költségvetési alapját, valamint az oldalak és a kiadás számát is. Az 1970-es és 1980-as évek között a képregény-alkotók szerepkörei gyökeres változásokon mentek keresztül: a szereplők alkotóit az olvasók egyre jobban megismerhették, így azok egyedi stílusát és stílusjegyeit is egyre fontosabbá, személyhez köthetővé tették a számukra.

A Batman mozifilm-sorozatok korszaka

Batman személyiségét az évtizedek során számos színész alakította a mozivásznon, köztük: Michael Keaton, Val Kilmer, George Clooney és Christian Bale. A mozifilmek világában a legjelentősebb hatást és népszerűséget elért sorozatfilmeket az 1989-es évektől láthattuk, köztük a Batman - a Denevérember, Batman visszatér, Mindörökké Batman, Batman és Robin, Batman: Kezdődik! , A sötét lovag, valamint a sorozat befejező epizódját a Sötét lovag: felemelkedés. Nagyrészt ezeknek az alkotásoknak a révén a főszereplő Batman ikonja a 20. század végére az egyik legnépszerűbb arca lett az egész világnak. A Denevérember a populáris kultúra egyik sajátságos és kiemelkedő figurájává vált, és a megjelenésével saját stíluselemekhez nem kötődő műfajt hozott életre.

Magyarországon a szereplők megszületését követően ötven évvel, 1989-től kezdtek megjelenni a Batman képregények, melyeket változó formákban és időközönként adtak ki. Az 1990-es években a Semic által kiadott Batman képregényekben, majd a Superman és Batman című füzetekben, később a 2000-es évektől pedig egyes gyűjteménykötetek és antológiák részeként jelent meg.

Mezei Péter

Képek:

index.hu

konyves.blog.hu