Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték Stockholmban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat.

Az indoklás szerint a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa kulcsszerepet játszott az új típusú, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében, az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben, és új utakat nyitott a jövő orvostudománya előtt.

Ez Magyarország harmadik olyan pillanata, amikor magyar állampolgár kapja meg a világ legrangosabb díját: 1937-ben Szent-Györgyi Albert élettani-orvostudományi, 2002-ben pedig Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott. Hozzájuk csatlakozik most Karikó Katalin, akinek nevét az elmúlt néhány évben az egész világon megismerték.

Rickard Sandberg, a Nobel-díj orvosi bizottságának tagja azt mondta, hogy több mint 13 milliárd mRNS-alapú vakcinát adtak már be, ez több millió ember életét mentette meg, vagy csökkentette a súlyos lefolyású betegség esélyét, amivel a társadalmak működőképességét is fenntartották.

„Az idei Nobel-díj elismerése az alapvető tudományos felfedezésüknek, amely alapjaiban változtatta meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket” – mondta Sandberg.

Feltehetően világszenzáció, hogy egy nappal később újabb magyar tudós részesült a világ legismertebb és legjelentősebb elismerésében.

Krausz Ferenc, magyar származású kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat megosztva két tudóstársával.

A Mórról származó, jelenleg Németországban élő szakember, az attofizika egyik úttörője, kutatási eredményeit számos területen hasznosítják, köztük a gyógyászatban és a lézeres vizsgálatoknál. A 2023-as fizikai Nobel-díj hivatalos indoklása szerint a kitüntettek „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” kapják az elismerést.

A fizikai Nobel-díjasok között újabb magyar születésű tudóst ismertek el idén, Krausz Ferencet - jelentette be a legnagyobb szakmai elismerés odaítélésért felelős bizottság. Rajta kívül két francia kutató, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapta az idei fizikai Nobel-díjat.

Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát.

A kutató 2022-ben fizikai Wolf-díjat is kapott társaival az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért. A 2023-as fizikai Nobel-díjakon Pierre Agostini és Anne L'Huillier osztozik Krausszal, és a hivatalos indoklás szerint „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” jártak az idei díjak.

Krausz Ferenc 1962-ben született Móron, jelenleg Németországban él, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. A magyar mellett osztrák állampolgársága is van. A kutató az első magyar díjazott, aki a fizikai kutatások terén végzett munkájáért kap elismerést Gábor Dénes 1971-es díjazása óta.