Sadiq Khan egy olasz lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy a választóknak konkrétan arról is szavazniuk kellene, hogy visszalépjen-e az ország az EU-ba.

Khan szerint a brexit hatásai mára egyértelműek: kevesebb beruházás érkezik Nagy-Britanniába, és a brit export is visszaesett az uniós piacokon. A londoni polgármester külön kiemelte, hogy a város az EU-s munkavállalók tömeges távozását is megszenvedte. Míg 2019-ben még több mint 840 ezren éltek és dolgoztak Londonban, ma már csak körülbelül 700 ezren vannak, vagyis nagyjából 140 ezren elhagyták a brit fővárost. Ez különösen az építőiparban és a vendéglátásban okoz gondot, de szerinte a veszteség kulturális és társadalmi szinten is érezhető.

A polgármester úgy látja, hogy a brexit következményei annyira kézzelfoghatók, hogy hosszabb távon szinte elkerülhetetlen az újbóli EU-tagság kérdésének felvetése. Ehhez képest a brit kormány álláspontja egyelőre nem változott. Keir Starmer miniszterelnök következetesen kizárja a visszacsatlakozást, még ha az utóbbi időben ő maga is egyre kritikusabban beszél a kilépés következményeiről.

A vita azonban egyre inkább erősödik. Nemcsak a Munkáspárton belül, hanem a konzervatív oldalon is megjelentek olyan hangok, amelyek szerint újra kellene gondolni az EU-hoz fűződő viszonyt. John Major volt miniszterelnök például arról beszélt, hogy a brexit nem váltotta be az ígéreteket, és évente hatalmas kiesést okoz a kereskedelemben és a költségvetési bevételekben. Hasonlóan fogalmazott David Lammy miniszterelnök-helyettes is, aki szerint a kilépést hamis ígéretekkel adták el a választóknak.

A brit költségvetési felügyelet számításai is ezt erősítik. Hosszú távon a gazdaság teljesítménye mintegy 4 százalékkal maradhat el attól a szinttől, amit az ország EU-tagként elérhetett volna.