Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Paulina napja van.
Megtaláltuk a Nemzetstratégiai Kutatót!
2013-05-29 14:46:43
Megtaláltuk a Nemzetstratégiai Kutatót!

Megtaláltuk a Nemzetstratégiai Kutatót!

„Zöldmezős” beruházásként indul a Nemzetstratégiai Kutató Intézet. Lassú az indulás, de van székhelye és telefonszáma is az új hivatalnak. A Hírhatár interjút készített Szász Jenővel, aki cáfolta, hogy az ő státusza Orbán Viktor és Kövér László „birkózásából” adódott volna.

 

- A hvg. hu azt írta, hogy nem találta meg az NSKI-t. Hol van? Létezik?

- A Bajcsy-Zsilinszky út 52. szám alatt kapott elhelyezést az Intézet. Az Energiahivatallal közösen társbérlői leszünk az ezen a címen lévő irodaháznak. A hvg.hu az írás második felében azért megírja, hogy információik szerint a Bajcsy 52.-ben lesz az intézet elhelyezve, tehát kilóg a lóláb: gyakorlatilag nem is akart utánunk járni! Annyi tendencia van abban az írásban, hogy azt nem is kellene kiindulási alapként kezelni. Tudni kell, hogy az NSKI amolyan „zöldmezős beruházás”, egy nem létező intézetet kell felépíteni.

 

És mivel ezt a kormány alapítja, ezért az alapító okirat szerinti bejegyzése a Kossuth térre szól. De mivel fizikálisan el kell helyezni valahol, és a munkatársakat le kell ültetni valahova, akkor új címet kell keresni, ez nálunk most a Bajcsy-Zsilinszky út 52. alatt került kijelölésre. Egy olyan épületről van szó, amit az elmúlt években nem használtak, egy tisztasági festést kell ott lebonyolítani, és most ez van folyamatban.

 

- Új intézetről beszél. De itt a hvg.hu azt is írja, hogy átfedés van a feladatok között, merthogy létrejön egy új intézet valami olyasmire, amire már léteznek intézmények, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vagy mondjuk az MTA Kisebbségkutató Intézete.

- Gyakorlatilag engem az zavar - amikor eleve még meg sem született egy intézmény -, hogy akkor azt már leminősítjük. Ellenzéki újságot írunk, és akkor minden, ami a kormány döntése, az eleve csak rossz lehet. Ez egy hiánypótló intézet. Ezt 1990-ben kellett volna létrehozni. Fogalmazhatnék úgy is: jó lett volna, ha a kommunisták nem számolják fel azon intézeteket, amelyek arra voltak hivatottak a két világháború között és ’45 után is, hogy az elszakított területek magyarságával foglalkozzanak.

 

Most, hogy 2013-at írunk, és ennek az intézetnek a megalapítására most kerül sor, akkor ezt az intézetet valamennyiünknek üdvözölnünk kellene, merthogy eljött annak az ideje, hogy a NATO és EU-s integráció után nemzeti integrációról is tudjunk beszélni. Nem 2004. december 5-ét kellene felidézni, amikor a magyar-magyar viszonyrendszerről beszélünk, hanem üdvös lenne, ha egy magyar világban gondolkodnánk, és valamennyien ezt az egy magyar világot építenénk. Nincsen külön anyaországi magyar ügy és határon túli magyar ügy, hanem egy magyar ügy van. És éljünk bár Budapesten, Székelyudvarhelyen, Dunaszerdahelyen, Szabadkán vagy éppen Kárpátalján, ugyanazon nemzethez tartozunk, és ennek megfelelően a Kárpát-medencét is úgy kellene definiálni, mint egy összefüggő rendszerekből álló, a magyar nemzetnek otthont adó régiót.

 

Az intézetünknek is az a küldetése, hogy a Magyarországon jól működő rendszereket próbáljuk kiterjeszteni a Kárpát-medencére. Azon optikán keresztül szeretnénk ezt a magyar világot építeni, hogy fontosak ugyan a természeti erőforrások, de valamennyi természeti erőforrásnál fontosabb a magyar, illetve a magyar kultúrkörhöz tartozó ember, és mivel nem valószínűsíthető, hogy Bukarestben, Belgrádban, Pozsonyban vagy Kijevben oda fognak figyelni a magyar nemzeti jövőre, ezért ezt a jövőt budapesti központtal kell megálmodnunk. Üdvös lenne, ha együtt álmodnánk meg azt a jövőképet, ami valamennyiünk számára egyfajta kapaszkodót, mankót jelenthet. Erről szól ez az intézet.

 

- Tehát eleve mással fog foglalkozni, mint a többi intézet, kutatóközpont, amelyek léteznek már?

- Véleményem szerint nem szabad itt versenybe állítani ezeket az intézeteket, hanem egyfajta egymást kiegészítő intézményekként kell kezelni őket. Ha azt nézem, hogy mennyire sokrétegű és sokoldalú feladatunk van, akkor ehhez nagyon kevés a 100 fő. Éppen ezért szabta meg – egyébként nagyon helyesen - a kormányhatározat, hogy egyfajta koordinációs szerepet kell betöltenie az NSKI-nak. Ez azt jelenti, hogy a meglévő - különböző minisztériumok mögött álló - háttérintézmények munkáját összehangolja. És jó volna, ha ezen háttérintézmények munkáját a nemzeti integráció gondolatiságával átitatnánk. Ami nagyon fontos és új gondolat, hogy összefüggő Kárpát-medencei rendszerekben kezdjünk gondolkodni. Most ezt a fajta hozzáadott értéket kell az NSKI-nak képviselnie, és mint egyfajta koordinátor, ezt kellene érvényesítenie majd valamennyi háttérintézménnyel való együttműködése során.

 

- Elvi szinten maradva még egy kicsit: a hvg.hu azt írja, és kérdezem, hogy igaz-e, hogy az intézet, és az Ön mostani státusza tulajdonképpen Kövér László és Orbán Viktor egyfajta „birkózásából” adódott?

- Ez most úgy butaság, ahogy van. Orbán Viktor és Kövér László nemcsak barátok, hanem munkatársak és szövetségesek is nemzeti ügyeink intézésében. Köztük nincs semmiféle birkózás. Az NSKI-t a kormány alapította, neki volt és van ilyen jogosítványa, és ennek megfelelően éppen ezért tartozunk közvetlenül a Miniszterelnök úrhoz, hogy a lehető leghatékonyabban el tudjuk látni azt a fajta koordinációt, amelyről az imént beszéltem.

 

- Azt is olvasom, hogy „egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a romániai Sapientia Egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést”. Hogy áll most a szervezés? Igaz-e, hogy sokan nem akarnak részt venni a munkában?

- Egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató? A hvg.hu-nak is érdemes volna pontos forrásokra hivatkozni. Akikkel mi eddig felvettük a kapcsolatot, azok az intézmények kivétel nélkül jó néven vették az intézet létrehozását is, illetve a megkeresésünket is.

 

- Nem az intézményekről beszélek, hanem az emberekről.

- Én azt tudom mondani, hogy amikor különböző intézmények vezetőivel találkozik az ember, akkor maguknak az intézményeknek az álláspontját ismeri meg. Olyan személyiségeket szeretnénk foglalkoztatni az intézetnél, akik mögött komoly tudományos és szakmai hálózatok, illetve csoportok állnak. Bízom benne, hogy az NSKI-nak olyan munkatársai lesznek, akik eddig akár más minisztériumok háttérintézményeiben, akár az Akadémia különböző kutatóműhelyeiben tevékenykedtek, vagy egyetemi központokban dolgoztak. Természetesen fiatal munkatársakon kívül ilyen, már tapasztalattal bíró emberekben gondolkodunk, mert velük együtt azon munkacsoportokat is integráljuk, ahol eddig ezek az emberek dolgoztak. Valamennyi háttérintézménynek az NSKI egy plusz lehetőséget is jelent, hiszen rajtunk keresztül ezek a kutatómunkák esetleg nem egy irattárban végzik, hanem a kormány asztalára kerülnek.

 

- Mondana ilyen neveket, kik azok, akiket már megkerestek?

- Még nem vagyunk az építkezésnek abban a fázisában, hogy ezt megtehessem. De például szívesen hozom fel példaként Molnár György nevét, aki Békéscsabán dolgozott a rendszerváltás után, és akit a Kárpát-medencei hálózatfejlesztés kiépítésére igazgatóként alkalmaztam. Korábban ő a Békéscsabán működő regionális képzőközpontnak volt az igazgatója, és ő volt talán az első szakember Magyarországon, aki a Pannonforrás programon keresztül Kárpát-medencei hálózatépítésben gondolkodott.

 

- Tervben van egy székelyudvarhelyi fióknak a megnyitása is, és ahhoz ugye kell az adott ország jóváhagyása is. Megvan-e már ez a fiók vagy valami gond van a jóváhagyással?

- Mivel nem diplomáciai tevékenységet folytató intézetről van szó, hanem inkább egy szakmai munkát végző fiókintézetről, ezért nem szeretnénk ezt a romániai diplomácia útvesztőibe terelni. Ennek megfelelően éppen az ügyet könnyítendő másfajta jogi megoldásokban gondolkodunk, és most éppen ennek a kidolgozásán fáradozunk.

 

- Hogy el lehessen kerülni, hogy a román államnak jóvá kellene hagynia a megnyitását…

- Hogyha ma Erdélyben egy európai uniós vállalat- vagy vállalkozás-, akár intézmény meg akarja nyitni a saját fiókszervezetét, akkor ezt megteheti. Ha nem külpolitikai vagy konkrétan diplomáciai tevékenységet folytat - ami a két állam közötti, illetve nem a bécsi egyezmény tételeit kell, hogy teljesítse - akkor nem esünk abba a kategóriába, amire itt a kérdés utalt. Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy megtaláljuk a lehető legjobb jogi formát annak érdekében, hogy majdani erdélyi működésünk zökkenőmentes legyen.

 

Bánhidi Emese

Utoljára frissítve: 2013-05-29 15:05:55

További híreink
A kutyáknak sem könnyű
A háziállatokat is fenyegeti a hőhullám, rájuk is vigyázni kell.
2021-06-22 01:55:55, Hírek, Színes Bővebben
Újabb körforgalmi csomópont épül Pécsen
Megkezdődik az új pécsi vásárcsarnok közelében a körforgalmi csomópont építése.
2021-06-21 01:26:04, Hírek, Színes Bővebben
Nyári Színház újra
Már vásárolhatók jegyek a Pécsi Nyári Színház Káptalan Kertben július 18. és augusztus 16. között látható előadásaira.
2021-06-20 11:13:34, Hírek, Színes Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Ferenc pápa meg akarta alázni Magyarországot azzal, hogy csak három órás tartózkodást tervez hazánkban – jelen...
Bővebben >>