Én az MTA akadémikusainak hiszek! És az előítéletesek, a nagy nemzeti együttműködési rendszerbe habarodottak, a bukott baloldalt hirdetők, a nemzeti hitvallást az emberi méltóság elé helyezők, az illiberális államot építők és az őket ajnározók, vajon kiben hisznek?

Az Európát fejőstehénnek nézők, de alapvető értékeit csak színleg elfogadók, a harmadik évezred elején a nemzetállamiságot, a globális világ által kikényszerített egymásrautaltság ellenére mindenek felettinek tartók, vajon miben hisznek? Tán azt hiszik, hogy a tudomány, a kultúra és a sport, valamint a történelmi múlt ápolásán kívül létezhet még nemzetállami okoskodás a politika és a gazdaság területén is anélkül, hogy ne kellene alkalmazkodnunk másokhoz, adottságaink nyújtotta erőnkhöz képest?!

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor elolvastam a szűkös híradásokat az MTA akadémikusainak állásfoglalásáról az MNB viselt dolgaival kapcsolatban, melynek lényege az volt, hogy az MNB oktatási programját senki nem védte, többen sürgették, hogy ki kell állni azzal, hogy amit Matolcsy csinál, az lopás és a közgazdaságtan prostitúciója.

Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” vitasorozatán  Chikán Attila, Kónya István és Pete Péter beszélgettek egymással és a közönséggel. Hozzáértők szólaltak meg, ezt senki sem vitathatja.

Madarász Aladár hozta be igazán a vitába az MNB 250 milliárdos programját, amiből a Matolcsy féle közgazdasági tanokat fogják támogatni, megspékelve a mostani állítólagos gazdaságpolitikai sikerekkel. Szerinte ezzel „luxusprostit csinálnak a közgazdaságtanból".

Többen említették a Defacto blogot az Indexen. Amely azért jött létre, hogy sok embernek mutassa be az öndicsérő állítások mögötti valóságot.

A most nyilvánosságra hozott, de már tavaly elfogadott MTA közgazdaságtudományi Bizottságának állásfoglalásáról többek között Mellár Tamás az alábbiakat mondta:

„Az MNB olyan területre ment át, amire szerintem nem lett volna jogosítványa..Tehát, a Magyar nemzeti banknak nincsen beleszólása abba, hogy milyen legyen az oktatás, a felsőoktatás, a közgazdászképzés és hát tulajdonképpen tevőlegesen részt vett ebben, hiszen doktoranduszképzést indított el, Budapesten és Pécsett is, és ez tulajdonképpen egy olyanfajta tevékenység amelyikre nincsen felhatalmazása, hiszen nincs meg az a tudományos, szakmai háttere, ami megvan az egyetemeken és nincsen neki akkreditációs ereje tehát a magyar akkreditációs bizottság ezt nem hagyta jóvá…”

Egyszóval Zajlik az élet a közpénz kreatív felhasználását új szintre emelő MNB körül. Kastélyok, műtárgyak vásárlása, rongyrázás, rongyrázás hátán. A felcsúti kisvasutas jobbkeze majd megmutatja mindenkinek, hogy ki az úr a háznál! Ismerős mentalitása ez a jobboldali populizátoroknak!

Az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon: felhasználásuknál sem a közpénzügyi, sem az akkreditációs szabályok nem érvényesülnek - írják az MTA honlapjára is felkerült állásfoglalásban az MTA már említett bizottságának tagjai.

Naná, hogy az MTA elismert, tekintélyes tagjainak hiszek. Naná, hogy nem támogatok semmilyen önkényes, a közgazdaság alapjait is felrúgó unortodox lépéseket, illiberális államépítő háttérrel, Európa csak addig jó, míg fejős tehénként használhatjuk szándékú politikai magatartással. A közpénz felhasználás nem vicc! Az MNB három alapítványa még mindig nem adja ki a Világgazdaságnak a bírósági döntés ellenére sem a kért adatokat. Eközben az Átlátszó arról írt, az MNB újabb 900 millió forintért vásárolt műalkotásokat.

Sok jó magyar közmondás van. Érvényes is lehet itt közülük egy-két jól ismert! Olyanok, mint sokat akar a szarka, de nem bírja a farka, valamint aki másnak vermet ás, maga esik bele, és végezetül, addig jár a korsó a kútra míg el nem törik! Ajánlom az érdekeltek becses figyelmébe!