Az MNB felügyelőbizottságának egyetlen ellenzéki tagja, a jobbikos Nyikos László szerint azonban az MNB-nek nincsenek befektetői feladatai. Nyikos jelentésében azt is rögzítette, véleménye szerint méltatlan, hogy a jegybank egy részben offshore hátterű befektetővel üzletelt, ráadásul túl drágán vették meg az Eiffel Palace-t. Az eladó ugyanis 3 milliárd forint osztalékot vett fel az üzlet után, amit az irodaházon keresett.

„Ha a vételárnak 20 százaléka az osztalék, akkor az a vételár igen magas” – mondta az RTL Klubnak Nyikos László. Hozzátette: a forgalmi és a befektetési értékét nézve is túlbecsülték az ingatlan árát.

Az MNB a főváros által építészeti örökségvédelem alá helyezett, egyedi védettségű épület több külföldi befektető komoly érdeklődése ellenére továbbra is magyar tulajdonban maradhatott, gyarapítva ezzel az MNB által kezelt közvagyont.

A „közvagyon” kifejezés különös hangsúllyal bír, hiszen az Országgyűlés fideszes többsége kedden fogadta el a jegybanktörvény módosítását, amely titkosította az MNB százmilliárdos vagyonnal létrehozott alapítványainak gazdálkodását. Az indoklás szerint ugyanis az alapítványoknak juttatott közpénzt „elveszti közvagyon jellegét”.

Az RTL Klub idézte az ATV-nek nyilatkozó Surányi György korábbi MNB-elnököt, aki szerint a világon egyedülálló, hogy egy jegybank az ország GDP-jének 1 %-át arra fordítsa, ami nem is a feladata.

(forrás: 168ora.hu)