A főváros számára nyílna némi mozgástér, ha csökkenne a szolidaritási hozzájárulás, vagy bevezethetnének egy ideiglenes újraindítási adót. Mindkettőhöz a kormányra van szükség.

A fővárosi önkormányzat vezetése májusban egy 65 milliárdos zárolásról döntött – emlékeztetett Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott nyilvános prezentációjában. Ennek a zárolásnak a felét sajnos végre kell hajtani, az erről szóló indítványt beterjesztik a közgyűlés elé – jelentette be.

A főpolgármester szerint a járvány és a válság összességében 69 milliárd forintos lyukat ütnek Budapest 2020-as költségvetésén.

Ennek a felét be tudják tömni az Európai Fejlesztési Banknál lévő hitelkeret átstrukturálásával, illetve 29 milliárd forint fejlesztési tartalék felszabadításával.

A kiesést nagyrészt az iparűzésiadó-bevételek zsugorodása okozza, ebből a forrásból 165 milliárdot várt a főváros költségvetése, de most már elég nagy biztonsággal látszik, hogy csak 139 milliárd fog befolyni.

Az önkormányzat elkötelezett a munkahelyek megőrzése mellett, különösen ami a közszolgáltatásokat és a közszolgáltató cégeket illeti. Így az önkormányzati cégeknél nem kell leépítésekre számítani, egy kivétel van, a gyógyfürdőknél 10 százalékos csoportos leépítést hajtanak végre. Az állásukat elvesztőknek igyekszenek helyet találni más önkormányzati cégeknél.

Ami a jövőt illeti, a gazdasági elemzők körében most már nagyjából konszenzus van arról, hogy a válságból való kilábalás nem gyors visszapattanás lesz, hanem egy elnyújtottabb folyamat. Budapestet ráadásul a válság máshogy érinti, a turizmus, és különösen a külföldi turizmus a fővárosban jelentős, ez azonban csak nehezen fog helyreállni. Az ínséges évek várhatóan 2022-2023-ig tartanak, ekkor érjük el újra a 2019-es szintet – idézi a főpolgármestert a hvg.hu cikke.