Békesi Lászlónál másfél éve diagnosztizáltak végbélrákot. Most jól érzi magát, szünetelnek a kemoterápiás kezelései, orvosai szerint pedig még sokáig élhet. „A konfliktus, a belső feszültség oka sokkal inkább az, hogy az ember a megszokott teljesítményképességéből veszít, és ezt sérelemként éri meg” – mesélt az érzéseiről.

Mint mondja, betegsége miatt átértékelte az életét, már más a dolgok fontossági sorrendje. Noha a volt pénzügyminiszter évtizedeken keresztül azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtsa, ma ez a szempont „az első helyről a sokadikra került.” Azok viszont, amelyeket a teljesítménykényszere miatt hanyagolt, mint például a család vagy a barátok, most az első helyre kerültek.

A hit szerepe felértékelődik

„A megváltozott értékrend tartalmaz egy belső békét, megnyugvást. Ez a változás nem ért veszteségként, sőt akár nyereségként is elkönyvelném, ha nem kellene attól félnem, hogy ezek a dög daganatok újra elkezdtek növekedni” – vallja Békesi, aki arról is beszélt, hogy Istennel való kapcsolata miatt szerencsésnek érzi magát.

 „Ahogy az ember tárgyi tudása gyarapodik, kialakul egy olyan sáv, amelyet nem fed le a tudomány, pontosabban nincsenek tudományos válaszok. Vannak földi ésszel meg nem magyarázható dolgok, ezen a problémán a hit tud átlendíteni. A kétségek nem szűnnek meg, de a hit segít abban, hogy ne essek kétségbe” – fejtette ki, hozzátéve: a lelki egyensúlyhoz az életben „jellem, társak, tudás, bölcsesség, felismerés, önkorlátozás, és természetesen hit is kell”.

Hozzátette, hogy a betegsége elfogadásában is a hit volt segítségére, így soha nem érezte magát egyedül. Erről viszont leginkább csak a barátaival beszélget, mert úgy látja, hogy „ma Magyarországon a kereszténység nem más, mint egy undorító rezsim fenntartásának az egyik elfedő paravánja.”

Tévedések és diktátorok

Az egykori miniszter élete egyik legnagyobb tévedésének nevezte, hogy túl fontosnak tartotta magát. „Ha valaki a küldetését egy ország javára akarja kamatoztatni, akkor bölcs, ha képes belátni a saját hibáit, és képes változtatni. Ha erre képtelen, akkor saját maga kerül a centrumba, ilyenekből lesznek a diktátorok” – tette hozzá.

„A pályafutásom csúcspontja, a kormányfunkcióba kerülés akkor következett be, amikor az elmúlt rendszer a végóráit élte” – idézte fel. Lelkesítően hatott rá, hogy aktívan részt vehetett a reformfolyamatban, ugyanakkor hibának tartja, hogy a változásokat elfelejtették elmagyarázni az embereknek.

Kudarcai között említi, hogy belépett a Horn-kormányba, ahol nem volt meg az a támogatói közeg, amely a Németh-kormányban segítette munkáját. „Fel kellett volna mérnem, hogy vagy megalkuvásra kényszerülök, vagy bukásra. Az utóbbi következett be” – ismeri el tévedését Békesi a beszélgetés végén.

(a teljes interjút az atv.hu oldalán nézhetik meg/kép: népszava, atv)