Idei táborukat Gyömrőre tervezték, de egészségügyi akadályok miatt, az utolsó pillanatban, vagyis 3 héttel a tábor kezdése előtt módosítaniuk kellett. Sok-sok telefonálás, érdeklődés és utánajárás következett, majd megakadt a szemük a mi Pap-szigeten.

A tábor érdekessége, hogy integrációs közösségként működik, sérült sportolók vannak együtt egészséges fiatal sportolókkal. A jövő reménységeit tanítják meg arra, hogy értékeljék önmagukat. Itt nem csupán arról van szó, hogy fogadd el a másikat, figyelj a fogyatékkal élőre, hanem arról is, hogy becsüljék az egészséges sportolók azt, ami nekik olyan természetes, az egészségüket! Fontosnak tartják, hogy ne nyúljanak tiltott szerekhez a sportolók, igyekezzenek saját magukra, képességükre, és az edzőjük tanácsaira támaszkodni.

A tábor igyekszik megmutatni a fiataloknak a hagyománytiszteletet, a honismeretet és a hazaszeretetet kicsit más szemszögből, a sport oldaláról. Az alapítvány vezetői továbbá figyelnek arra is, hogy a gyerekek tanuljanak egy kis angolt is.

A tábor alapja a sport, ez esetben elsősorban a küzdősport. Az alapítvány vezetői úgy gondolják, hogy a harcművészeti sportok önuralmat, elmélyülést, önismeretet tanítanak, ami minden sportban alap. Szükséges a tisztelet a türelem az állhatatosság és céltudatosság.

A szervezők szeretnének köszönetet mondani mindazoknak, akik segítségükre voltak a tábor kedvezményes megszervezésében. Nagy segítséget nyújtott a XIX. kerületi Önkormányzat képviselő testülete, és a Szent Vitus Alapítvány. Mind a képviselő testület, mind Lukácsi Tamás, az alapítvány elnöke az első kérésre álltak e nemes cél mellé.