Az út

Milyen útra próbálnak bennünket visszaterelni? Mi lesz, ha nem tűrjük többé szótlanul azt a sok verést, amit gazdáinktól nap, mint nap elszenvedtünk és ma is elszenvedünk? Mi lesz, ha majd visszapofázunk, pedig még itt is ütnek bennünket azzal, hogy gazdáinkat támadni nem lehet. De miért lenne támadás, az érted haragszom s nem ellened? Miért űznénk pont mi csúfot azokból, akik velünk egy oldalon állnak éllovasainkként, de többször levetette már őket a ló. Nyargalni nem kell ott, ahol túl sok akadály lehetetlenné teszi ezt! De bizony ott meg vágtatni kell, ahol a terep ezt megengedi, sőt meg is kívánja azt! Miért is tagadnánk meg azokat, akiket mi küldtünk a baloldal vezető székeibe? De fogyatékosságaikat már nem takargathatjuk tovább. S ez nem támadás, hanem a közös ügyünkért folytatott védekezés. Minket ezért ütni már nem kell tovább!

Az útról való letérés

Mert vannak, akik letértek az egyenes útról és már az egyenes beszédet sem gyakorolják. Őket meneszteni kell. Rájuk a továbbiakban nincs szükség. Azokra, akik saját magánérdekeik pecsenyéjét sütögették, spájzolva elkövetkező időkre is. Tőlük végleg egyszer s mindenkorra meg kell szabadulni. De azoktól is, akik ezt hagyták s mindezt szótlanul nézték, álltak ott, mint szamár a hegyen figyelve, ahogy a kifosztók összegereblyézték maguknak millióikat, bennünket ütve, verve meg ezzel, a milliókat! Minden megvesztegethető baloldali azonnal húzzon el! A bizalom visszaszerzésének ez az első és legfontosabb módja! De húzzanak el a haszonleső pszichikai bűnsegéd részesek is, akik látták, hallották és tűrték ezeket a galádságokat! Vérátömlesztés kell, mert ott fekszik az intenzív osztályon a bal, életmentésre van szükség, újralélegeztetésre még akkor is, ha közben bordák törnek el. A testnek kell megmaradni.

A szamarak beszélnek

Tessék, kérem észrevenni és az általunk elmondottakat méltóztassanak figyelembe venni elkövetkező cselekedeteikben tisztelt bálámista urak. A konok makacsság ide már nem való. Az eddigi útról letérni kötelező. Az önzés itt már csak kárt okoz, akár egyéni, akár közösségi az. A buta szamarakat ütni már hiábavaló, különösen akkor, ha butaságuk okosabb dolgokra hívja fel a figyelmet, mint gazdáik már-már ügyefogyottnak látszó beszédei! Mielőtt a nagy baloldali sátor a fejünkre borulna, váltani kell és változtatni! Ki kell menni újra a szabadba, az emberek közé, ki a friss levegőre. Nem a kifogásokat keresők, hanem a megoldásokat felmutatók vezessenek bennünket! Akik adakoznak, és nem akik elvesznek! Akik szembenézve észrevesznek mindnyájunkat és nem szemüket lesütve sompolyognak körülöttünk! Alázatosság kell a kivagyiság helyett és nincs szükség a továbbiakban jól kifizetődő semmittevésre! Progresszivitás mindenben és mindenkiben, mindenért és mindenkiért! Nincs többé a közösből való lopás és mutyizó befolyással üzérkedés! Mert fel kell rúgni azokat, akik ezt teszik. A törvény teljes szigorával. A szamarak is nagyokat tudnak rúgni azokba, akik bajaink legfőbb okozói! Ki kell ezt most már mondani bátran! Az út adott s az útravaló is, ha egyszer már megszólaltak bálám szamarai.