|
|
|
Tweet |
|
|
|
|
„Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzeti szocialisták, de demokraták sem vagyunk” – mondta anno a történelem szakos pártelnök.
A szelektív emlékezés egy dolog. Az üléspont meghatározza az álláspontot, ez egy másik dolog. De hogy a Jobbik nem kívánatos annyira a fideszeseknek, mint régen, az makutyi duma, de még a jobbik eset ahhoz képest, mintha koalícióban lennének. Amikor Orbán „bátorító szeretettel” nézte annak idején mindazt, amit a Jobbik kavart, akkor holdudvarából még nem nagyon mertek kikandikálni az ezzel a felfogással ellenkezők! Majd később, az egy a tábor, egy a zászló bűvöletétől szürke hályogban szenvedők között sem akadt senki, aki szeretett vezérét elcibálta volna a Kossuth-téren tüntetők, árpád sávos zászlókat lengetők közül. Az már csak hab a tortán, hogy a miniszterelnök annak idején nagy lelkesen éppen annak a lapnak az előfizetéséért kampányolt erős hazafisággal, mely lap szerkesztőségének udvarán gyakorlatozott első avatására annak idején a Magyar Gárda nevezetű, azóta betiltott alakulat. Az pedig hab a tortán a köbön, hogy a minapi sümegi, támogató „békemenet” egyik szervezője főszerkesztőként Demokrata újságot jegyez, hajdani gárdaalapítóként. Bolond világ. Még hogy demokrata.
Persze a tanár-alelnök sem különb a Deákné vásznánál! Neki a jogerős bírói döntésen alapuló turulbontás is annak idején smafu volt. Még a tőlük is jobbra állók netán zokon vették volna a jogkövetést! Hogy eközben vezető fideszes politikusok rendszeresen ott grasszáltak a Jobbik előszobájában, akár turul-, akár gárda-ügyben, az már említésre sem méltó. Szóval nem oda Buda! Nem kell a porhintés és az óvatos visszatáncolás, a távolságtartás enyhe látszata! Nem kell a pártszóvivői süketelés, miszerint a jobbikosok azzal az említett elnöki szlogennel kiírták magukat a demokráciából. Közben lassan nő a Jobbik népszerűsége, ugrásra készen várják a fideszes támogatók fogyatkozását követő helyzet adta lehetőségeket. Fegyveres konfliktust vizionáltak még nemrég, és határozottan ki is jelentették, hogy emiatt „nem az fog számítani, hogy ki milyen szervezethez tartozik, hanem milyen közösség része, ezért a Jobbiknak kötelessége a magyar társadalom önvédelmi, önszerveződési és önfenntartási képességének javítása.” Harcias, populista lózungok voltak ezek, most meg kezdődik egy újabb beetetés, radikális csalik félretéve, helyettük megy a jó pofizás, csak lesz kapás erre is, gondolják.
Nincs mese! Fel kell tárni minden összefüggést, amely a fineszes-fideszes-jobbikos taktika mögött van! Be kell látni és láttatni mindazt a szándékot, amely csak és kizárólagosan egy célt követ: minél nagyobb hatalomra szert tenni, és azt megtartani az elkövetkező időkben is, hibernálva hosszú évekre a baloldalt! Eszközökben a Fidesz nem válogat, sosem tette. A Jobbik meg igyekszik meglovagolni mindezt. A fineszes-fideszesek egy a tábor, egy a zászló szlogenjének szavatossági ideje lejárt, a nagy nemzeti együttműködés illúziója szertefoszlott. A Fidesz látszólag – kölcsönösen persze – igyekszik elhatárolódni a nemzeti radikálisoktól. Csak hazudják nekünk, hogy már nem szeretik egymást annyira! Egy Wittner Mária a felcsúti zászlóshajót semmi pénzért nem hagyná el, miközben Vonáék fejét anyásan simogatja! A világhírű goebbelsi bohóciskola kései magyar utódai populista ármánykodásaikkal próbálják továbbra is megakadályozni a velük szembeni ellenzéki, valódi, nem pedig álságos nemzeti összefogás izmosodását.
Vóna valaki, aki ne tudná, hogy miféle szerzet a Jobbik meg a Magyar Gárda, és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom? Vóna valaki, aki ne ismerné Budaházyt, a hajdan jobb sorsra érdemes mérnököt? De hogy ide tartozott még az Össznemzeti Szurkolói Szövetség, valamint a Romantikus Erőszak zenekar is, azt már kevesebben tudják! Szóval ők a növendékek. Mert a tömeghez egyszerűen kell, egyszerű szavakkal szólni. Olyanokat kell mondani, hogy elég volt. Le a komcsi utódokkal, akik gyarmattá tették, kiárusították az országot. Véglegesen el kell űzni őket! A Szent Korona-tan lett az alkotmány alapja. Nincs helye itt a szocialistáknak, a liberálisoknak meg pláne. Kelj fel a melegek ellen! Stb., stb., stb! S ezeket folyton-folyvást ismételni kell! Addig kell mondani, míg a nép maga is azt fogja hinni, hogy ezek a megfellebbezhetetlen igazságok! Beszédhibások, csak hadarjanak, valamit csak megértett a tömeg mindezekből az ábra szerint, ezekből a lúdtalpas szellemiségű hadoválásokból, hiszen a befogadók nagy számban, mint látható, ha erőltetve is, de még mozgósíthatók.
Izomagyúak serege, lúdtalpas bagázs. Ahelyett, hogy mezítláb a homokozóban, vagy kavicsdarabkákon szaladgálnának egészségügyi okokból, képesek bakancsban flangálni mások háza előtt. Vajon tudnak-e kapcát tekerni? Miközben Zagyva György Gyula anno zagyvaságokat beszélt, politikai foglyokat emlegetve, addig a leendő rendfenntartók a becsületkódexet olvasták. Szebb jövőt! Adjon az isten! Egyházfi olyan még nem született, aki emiatt felemelte volna szavát! És aztán járjon mindenki talpig fekete-fehérben, mert meglássa mindenki, lesz még magyar újjászületés, nagy magyar élettér! Ez egy rövid írás, de a történet hosszú lehet, ha ezek itt végleg gyökeret eresztenek. A goebbelsi bohóciskola magyar tagozatának híre már Brüsszeltől New-Yorkig eljutott.
A beszédhibás lúdtalpasok szövetséget kötöttek, hazafiasságukat fitogtatva, anno ott a Tisza-parton, a lovas tengerész emlékét idéző 90 éves Nemzeti Hadsereg előtt tisztelegve, bakancsban! Ők egy letűnt kor újraélesztésével próbáltak előretörni. Fehér lovon nyergelve árjamagyarságukat, a harmadik évezred elején. Micsoda panoptikum! Ideje lenne már megnevezni azokat, akik céltáblának használták a rendőrpalotát, vagy azokat a felbujtókat, akik orvul megölették a a cigány kisfiút! Meg azokat az árnyékba húzódó istápolókat, akik különösen érdekeltek abban, hogy rendetlenség, zűrzavar és nyugtalanság legyen az országban, meg félelem. Hogy akkor jönnek majd ők, a rendcsinálók! Ez lenne hát a híres nemzeti oldal? Szegény Magyarország! A jobbik eset az lesz majd Magyarországon, ha mindez elő sem fordulhat, és elő sem fordul! Még, hogy ők fogják begyógyítani majd a magyarok sebeit. Ajkán, Tapolcán és minden érintett helységben lakók, Április 12-én legyetek éberek, ne hagyjátok magatokat megvezetni! |
|
|
|