Az orosz kormány közzétette a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó hitelszerződés részleteit, a dokumentumból egy rendkívül kemény és Magyarország számára egyoldalúan hátrányos konstrukció olvasható ki.

Megy a kampány, na, azt éppen nem mondhatnám, hogy dübörög, mert a jobboldali bohócokon kívül más nemigen jut el az emberekhez, fillérekért alkalmazott fiatalok rohangálnak fel-alá, aláírásokat gyűjtenek Kuncze Gábortól, meg adatokat egyeztetnek Kubatovnak, az öreg baloldali meg az öreg baloldalival beszélget, akit még a pártbizottsági ülésekről ismer.
A munkaviszonyban álló baloldali vagy bármilyen oldali demokrata meg hallgat, mert szeretne még egy darabig munkaviszonyban állni, úgyhogy nem kockáztat.

Nincsenek viták, nincsenek nézet-ütköztetések, Zuschlag van, meg az egyre gyanúsabb Simon-ügy, Matolcsy mosdatása meg győzelmi jelentések vannak, és a demokraták megosztására irányuló akciók, kívülről-belülről egyaránt.
Mikor fog szétrobbanni az együttműködés, hol fogják várni a Kormányváltók a választások eredményhirdetését, Mesterházyék vagy az Együtt akar külön izgulni a többiektől – fajsúlyos kérdéseket feszeget a jobboldal, miközben éppen az unokám unokájának szervezi a kellemes jövőt az az elmebeteg, akinek odahajította a nép az országot – nesze bolond, csinálj belőle trágyadombot.

Ha ledobnának egy hirosimai típusú atombombát az országra, talán kisebb kárt okozna, mint a jelenlegi feltételek között építeni tervezett atomerőmű, melyet az Orbán-Matolcsy kormány olyan sietséggel próbál tető alá hozni, mintha az életünk múlna rajta, jóllehet a megvalósulás veszélyezteti igazán az életünket, meg a gyermekeink, unokáink, dédunokáink jövőjét.

Nem vagyok atomenergia-ellenes, sőt.
Szerintem éppen Paks a bizonyíték arra, hogy megfelelő biztonsági intézkedések mellett a legkevésbé környezetszennyező módon atomenergiával lehet áramot termelni, a technológia mára biztonságossá vált, feltéve persze, ha az emberek betartják az üzemeltetés világosan körülírt szabályait.
Ha probléma volt idáig, az egytől-egyig emberi mulasztásra vezethető vissza, még a fukushimai tragédia is.
Nem szokás errefelé emlegetni, mert nem fér bele a világképbe az amerikai atombaleset, ott is az ember hibázott, Csernobilban is.

Egyedül az emberi tényező veszélyes, mert a működtetés műszaki része megbízható, tehát ettől akár lehetne is atomerőművet építeni, mint ahogy te is vehetnél egy Tesla S Modelt, ha lenne rá pénzed.
De nincs.
És éppen itt a bökkenő, merthogy ma Magyarországnak sincs pénze erre.
Konkrétan, Magyarországnak semmire sincs pénze, a költségvetés romokban hever, Orbán meg esténként az Alcsúti Könnyfakasztó Szűzanya szobránál imádkozik, hogy a választások előtt ne dőljön be az egészségügy, és tudjon bért fizettetni a pedagógusoknak meg a közmunkásoknak.

Viszont atomerőművet nem lehet pattogatott kukoricáért kapni, annak bizony ára van.
Ha azokat az összegeket, melyeket dühöngése hajnalán lepattintott – nyugdíjkasszák, felesleges MOL- részvények, üres gáztározók, költségvetési elvonások az egészségügyből, oktatásból – erre fordítottuk volna, talán nem lenne irreális a dolog.
De a mi Hibbantunk hitelből akar virítani, mint Gazsi a kocsmában, amikor az uzsorástól felkért pénzt viszi át cseppfolyós halmazállapotba.
Csak az a differencia, hogy a pofánverést hólapáttal majd az unokád fogja kapni, mert te már addigra éhendöglesz.

Hatezer milliárdba fog ez az attrakció kerülni, várj - leírom neked számokkal is, aztán átszámolhatod rezsicsökkentésre.
Hiszen olcsóbb lesz az áram, csak minden más lesz drágább.
6 000 000 000 000 forint.
Minden kicsi kínai kaphatna belőle kicsit több mint négyezer forintot, pedig a kínaiak annyian vannak, mint a kínaiak.

De ha csak pénzünk nem lenne atomerőműre, az is szomorú lenne, de az is meglehet, szükségünk sincs rá.
És ez még csak nem is a tiszta költség, mert ehhez jönnek még járulékos kiadások, mint például a hűtőrendszer, melyhez lehet, hogy a Dunát duzzasztani kell, akkor pedig Nagymarosnál is duzzasztani kell, akkor pedig minek a paksi bővítés, hiszen itt legfeljebb a nyílpuska-ipar fog bővülni tőke és befektetők híján.
Ilyen beruházások előkészítésén normális országokban éveket dolgoznak a szakemberek, ezekben ugyanis annyira nem tud meghülyülni egyetlen politikai oldal sem, hogy a saját pusztulásához asszisztáljon, lelkes Viktor-Viktor kiáltásokat hallatva.
Ha ezek az ökrök egyszer ráébrednek, hogy mit művelt velük, gyermekeikkel és unokáikkal szeretett Vezérük, hát kiszaggatják a beleit és spulnira tekerik.

Bár van még rengeteg tisztázatlan kérdés, de az biztos, hogy a törlesztést huszonegy év alatt kell lebonyolítani, és ha felépül addigra az erőmű, ha nem, 2026-tól törleszteni kell.
Addig csak kamatokat kell fizetni, melyekkel, ha késünk olyan szankciókat vágnak a nyakunkba, hogy belegebedünk, ha pedig belegebedtünk, akkor minden rendben lesz, hiszen Viktor Gyozevics addigra már lefölözte a hasznot, a gyermekeivel együtt valamelyik karibi szigeten éldegél, ott vágja a disznót, tölti a kolbászt, issza a pálinkát,  te meg komám büdösödj nyugodtan az árokparton, ahol majd összeesel.
Hogy miből akarja törleszteni a hitelt a Nagy Közgazdász?
Hát erőből, hiszen csak nagyon kell akarni, ugye.

A legszomorúbb az egészben, hogy a média kussol.
Mindenről szó van benne, a Gyurcsány állán felfedezett pattanásoktól Columbo hadnagy Budapesten nélkülözhetetlen szobráig, de erről a megállapodásról, melyet az alcsúti csüngőhasú mindenféle szakmai és politikai egyeztetést elmellőzve, országgyűlési felhatalmazás nélkül írt alá, erről az ATV-n kívül nincs szó, ott is csak ingatják a fejüket a szóvátevők, mintha a Wartburg kalaptartóján ülnének.
Zuschlagról van szó, meg Gyurcsány mitesszereiről.
A Közgép napi másfél milliárdot keresett eddig az Orbán-kormány regnálása idején.
Ezután hármat fog keresni.
Milliárdot.
Naponta.
Megérdemeljük a sorsunkat…

:O)))