Népszerű blogger, ha néha hosszan is, de legtöbbször kiváló stílusban adja elő gondolatait.
Olyanokat, melyek általában időszerűek és mindenkit foglalkoztatnak. Most azonban olyasmiket is írt, melyek mellett nem lehet elmenni kritika nélkül. És ezek a szövegrészek nem a postolt írás tartalmi részét érintik elsősorban, hanem éppen a stílust. Azaz nem is annyira a tartalommal van a gond, hanem a formával. És ha a forma elgyengült, netán ki is ficamodott, az bizony visszahat jócskán a tartalomra és rányomja arra bélyegét visszavonhatatlanul. Miről is van szó?
Talán a megjelenés késői időpontja is oka annak, hogy a fáradtság jelei mutatkoztak ezen az íráson. http://www.hirhatar.hu/blogok/Setetseg
Először is Setét Jenő nem szimpla szociális munkás. Már 17 évesen a Phralipe alapítója, később a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója. Az Ide Tartozunk Roma Közösségi Hálózat alapítója. Vagyis, Setét & Co. addig-addig erőlködiknél, meg a hálózatalapítás megemlítésénél azért többet érdemelt volna, ha már az általa mondottakat is PP, azaz pupu felvezeti.
Hogy Setét Jenő eszköz-e egy politikai játszmában, vagy sem, az már tartalmi kérdés ugyan, de a mögötte lévő logika szerint, ha ő az- mint ahogy a szerző írja, akkor nyilván maga a cigányság is. De a gond, mint mondottam nem itt van, hanem az arc és névnélküliségben. Pupu nem vállalja fel nevét és arcát, úgy szórja szét a világban mondandóját. Joga van hozzá.
De miért is ír valaki névtelenül? Mert tarthat retorzióktól, mert féltheti családját, mert olyan egzisztenciális helyzetben van, amely nem tűri a nyilvánosságot. De írhat azért is névtelenül, mert mástól fél. Attól, hogy rájönnek sokan, hogy egy korábban más világnézetet magáénak valló ember, nicsak mennyire megváltozott. Hogy ismerősei közül többen reagálnak majd úgy, hogy felhánytorgatják korábbi viselt dolgait. Szembesítik olyanokkal is majd, melyek szégyelnivalóak, sőt tán egyes esetekben annál még többek is. Vagyis a névtelenség sok féle találgatásra okot adó állapot!
Ami nálam kiverte a biztosítékot az abban a hozzászólásában volt, mely így hangzott: "Én mellesleg megengedhetem magamnak, hogy csak a nickemen szerepeljek, akik pénzért okosak, azok adják hozzá a nevüket is." Nem is írtam volna meg talán ezt a cikket, ha ez nem hangzik el a névtelen pupu szájából írottan! Kikérem magam és mindenki nevében, ki arccal és névvel ír errefelé, vagy bárhol a neten. Azért írunk arccal és névvel, mert felelősek vagyunk minden szavunkért, bárki és bármi előtt! Könnyű keményeket, vagy sértőket, netán felelőtlen, meggondolatlan kijelentéseket tenni névtelenül. Arccal és névvel már nehezebb!
Hangsúlyozom, nem a tartalommal van a gondom, azzal is csak annyira, amennyire a formával kapcsolatban kikerülhetetlen. A formával van a gond. A névtelenséggel, az arcnélküliséggel, amely megengedő keretet ad annak, hogy a tartalomból hiányozzon a közlő felelőssége. Márpedig anélkül bármilyen ragyogó írás is legyen, fabatkát sem ér!