Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem vagyok homoszexuális, de ha az lennék, akkor azt is vállalnám, mint egyre többen manapság. Aztán, Ferenc őszentségének véleményére többet adok, mint Semjén Zsoltéra, gondolom, hogy mások is így vannak vele.
Amíg Semjén siet kijelenteni, hogy szerinte a homoszexualitás aberráció, addig a pápa azt mondja a hozzá fordulónak: "A homoszexualitásod nem számít. Így vagy úgy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, ezért a jócselekvés útján kell haladnunk" Mekkora különbség a két értékelés között. Lehet választani!
Magam is úgy vagyok ezzel, hogy nem tartom egészségesnek a homoszexualitást. De hát mennyi egészségtelen dolog van a világon, nem is sorolnám. A lényeg szerintem, hogy embernek tekintem-e azokat, kik azonos neműekkel kötik össze sorsukat. Ha igen- mert mi mást is tehetnék- akkor el kell azt is fogadnom, hogy méltóságuk is van. Emberi méltóságuk, amely bármikor, bárhol felülír akármilyen nemzeti hitvallást. Hiszen, hogy is lehetne meg az anélkül. Az ember méltósága elsődleges, mindenek előtt való. Elsőbbsége bármivel szemben vitathatatlan. Nemzeti hitvallás nem létezhet emberi méltóság nélkül, míg az emberi méltóságnak nem nélkülözhetetlen, és csak egyik kritériuma a nemzeti hitvallás.
A kánikula nem engedi meg hosszú lére eresztését semmilyen szövegelésnek. Buzizni, a kerényista magyar kólikások dolga, meg azoké, akik politikai pecsenyéjük sütögetése közben nagy gondot fordítanak arra is, hogy kikaparják maguknak gsztenyéjüket is. A másság fogalmát elfogadni minden téren, olyan egyetemes érték, amely túlmutat minden nemzeti korláton. Korlátoltságon meg pláne. A másként gondolkodókra is igaz ez természetesen, sőt az ő korlátozásuk sem más, mint szellemi buzizás. Az elkövetői kör is ugyanaz.
Július 5-én Budapesten Pride fesztivál. Míg álságos körök ellen szervezkednek, magukat családvédőnek kikiáltottak, területileg ugyan oda tülekednek, addig az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izrael, Kanada, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svédország, Svájc és Szlovénia nagykövetségei támogatásukat fejezik ki a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségnek és annak a joguknak, hogy önmagukat békés és törvényes keretek között kifejezzék.
Hát röviden ennyi jutott eszembe a hétvégi, szombati rendezvényről. A többit, ha akarja hozzáteszi majd az olvasó. Ki névvel, arccal, ki azok nélkül. Mint azok között is, akik melegek, vannak, akik vállalják és vannak, akik nem! Egyre többen vállalják! Talán eljön az idő, amikor a véleményekkel is így lesz majd az ember. Arccal és névvel! De addig még várni kell egy kicsit…
