|
|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
| |
|
|
|
Szinte látom lelki szemeimmel, ahogy Matolcsy elővezeti a témát a Vezérnek…
A Peugeot már épített egyet, de ezek biztosítottak róla, hogy bármelyik zongoraversenyen győzni tudnánk ellene, ezen ugyanis mind a három pedál gázpedál lenne és a kanyarfekvése is sokkal jobb! A Bogányi nevű versenyző garantálta, hogy a nevezési díj többszörösét hozhatja, persze csak megfelelő menedzseléssel! A dizájnja tökéletes, és míg a Peugeot motorgyártója becsődölt, a mi fejlesztésünk első lehet a világban! Ha azt is elmondhatnánk, hogy a világ első politikusa is támogatta az ügyet, nem állna meg előttünk senki. - És hogyér aggyák majd darabját? - A pilóta szerint kétszázezer euróból kihozható, de ha sorozatban gyártják, akkor olcsóbb is lehet. Énekel az a zongora! - Hát legyen, de a csurgalék is meglegyen ám rajta – el lehet azt adni kétszázötvenezer euróért is, főleg, ha mi leszünk a vevők is! A zongora énekelhet, de ha a versenyződ is énekel, hát könnyen leeshet a létrája...
És lőn. A zongora elkészült, a Vezér az avatás alkalmából egy ujjal elpötyögte rajta a szamárindulót, mentegetőzött, hogy az ő hangszere a nagybőgő, senki nem tud úgy beleugrani, mint ő - majd átadta a hangszert népgazdasági hasznosításra. Most pedig eljött a szüret ideje, a Magyar Állam vett belőle tíz darabot, darabját háromszáztízezer euróért, bolondnak is megéri… A zongora egyébként unortodox, két lábán olyan szilárdan áll, mint Rasi, karbon-kompozitból készült. Ha vitorlát szerelnek rá, el lehet indulni vele a balatoni Kék Szalagon, Keszthelyen a kikötő előtt a mancsaft eljátssza a török indulót, majd visszafordul, átvenni a győztesnek járó díjat. Hogy a zongorákat – sorozatgyártásban – százezer euróval drágábban vettük az áránál? Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, ugye…
Ettől még persze a zongora lehet még kiváló, de nem tartok attól, hogy a Steinway kitűzi gyárára a gyászlobogót. A muzsikusnép konzervatív, és hangzás ide-hangzás oda, hozzászokott a fa alkatrészek adta melegséghez, emellett – tisztesség ne essék, szólván – ez a hangszer randa is, meg csak két lába van. És hát, akkor oda a vicc is – mi az, aminek egy lába van, és fekete? - Hát egy féllábú néger! - És ha két lába van, és fekete? - Hát egy néger balesetmentesen! - És ha három lába van és fekete? - Hét egy féllábú, meg egy kétlábú fekete! - Dehogy – ez egy zongora!
Szóval, lehajol a mi Vezérünk az elejtett apróért is, az embert már a hányinger kerülgeti gátlástalan lopásai láttán, de a pénz nagy úr és az őt körülvevő kleptokrácia abban a hitben tartja, hogy ez így tolerálható, a nép ostoba és nem veszi észre. Pedig észreveszi és meg is jegyzi. Egyszer pedig majd benyújtja a számlát, és nagyon kell örülnie, ha nem kell ebből az alkalomból Bogányi-zongorán Chopin közkedvelt dallamát játszani…
Ja! Majd elfelejtettem, És liba! :O))) |
|
- Führerem, van itt egy társaság, csodazongorát akarnak építeni!
|
|
|
|