A gazdasági portál annak járt utána, hogy a nyolc év alatt megkötött több mint 2300 szerződés alapján igazak-e Magyar Péter állításai, amelyek szerint a piaci ár sokszorosáért, egy szűk kör nyert az állami szerződéseken.

Varga Judit exférje a Partizánnak adott interjújában arról beszélt, hogy a Diákhitel Központnak – amit 2018-tól ő vezetett – többszörösen túlárazott szerződéseket kellett kötnie a milliárdos állami kommunikációs tendereken taroló céggel. Elmondása szerint részben a túlárazott szerződések miatt hagyta el a pénzintézetet 2022 elején, távolabb akart kerülni a NER-től.

A G7 most azt írja, hogy a 2015-től beindult struktúrában minden állami szerv, tehát akár minisztérium, akár kormányhivatal, akár állami többségi tulajdonú vállalkozás – csak az NKOH-n keresztül tud bármiféle kommunikációs, illetve rendezvényszervezési munkát megrendelni. A lap az adatok alapján azt írja, hogy 2015 és 2018 között ez még 20–60 milliárd forintot jelentett, majd 2019 után, 2021-ben érte el csúcsát 335 milliárd forinttal. Ehhez képest 2022 a növekvő infláció ellenére 310, 2023 pedig 120 milliárd forintnyi tendert hozott.

A lap elemzése szerint a New Land Media (79 milliárd forint) és a Lounge Event (63 milliárd forint) érte el az utolsó lezárt üzleti évben a legjelentősebb árbevételt, a Balásy Gyulához köthető kommunikációs vállalatok összesített árbevétele 186 milliárd forintra nőtt 2022-re. A közbeszerzési adatok alapján ez 2023-ban akár a 280 milliárd forintot is elérheti.

Az elemzés végén a lap megállapítja azt is, hogy gyakori érv ugyan a hazai tulajdonú állami vállalatok esetében, hogy az állami felkarolás segíti őket a nemzetközi növekedésben is, „de ennek a kommunikációs iparban nyoma sincs: az exportárbevétel szerepe marginális, 0,1 százalék, és nem látni benne növekedést” – fogalmaz a G7.