„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek” – írja közleményében az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága.

Emlékeztetnek, a 2020-as új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően az állami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, az abból való érettségi lehetősége megszűnik. A minimálisra redukált anyagot az új NAT a vizuális kultúra 9–10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be - heti 45 percben -, ami az MTA szerint lehetetlenné teszi a tudományág átfogó ismereteinek átadását.

A művészetek történetének ismerete szerintük segíti a kortárs vizuális jelek, képi üzenetek értelmezését. Elősegíti, hogy környezetünk vizuális elemei ízléssel és művészi érzékkel megformált dolgokként jelenjenek meg, ahogy az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását.

„Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet. (...) A magyar művészet emlékei éppúgy részei a nemzeti kultúra örökségének mint magyar irodalmi hagyományaink vagy a magyar történelem ismerete – érvelt az MTA.