A Szegedi Ítélőtábla pénzbüntetésre ítélt két Bács-Kiskun megyei rendőrt, mivel a bíróság szerint nem rögzítettek nyomokat és nem kerestek tanúkat a rendőrök egy állatlopási ügyben, és ezzel "államigazgatási (nyomozóhatósági) jogkörben" kárt okoztak a sértettnek.

Az ügyet azért kezdte el tárgyalni a bíróság, mert egy alföldi asszony kifogásolta a nyomozás végeredményét. A nő tanyájáról a Blikk szerint két bikát, két szamarat, öt kecskét és húsz juhot loptak el. Az eset után a károsult kihívta a rendőröket, elmondta, hogy szerinte ki lehetett a tolvaj, viszont ennek ellenére a rendőrök azt állapították meg: értékelhető nyom nem látható, a tanúkutatás, adatgyűjtés eredményre nem vezetett eredményre.

Végül az ügyészség úgy vélte, hogy a rendőri intézkedés felületes, késedelmes és szakszerűtlen volt. A Bács-Kiskun megyei rendőrkapitányság is kivizsgálta a beosztottak felületes munkavégzésének az ügyét, és szintén azt állapították meg, hogy a rendőrök mulasztásokat követtek el, amiket már nem lehet korrigálni. Az mindenekfelett érdekes, hogy a tárgyaláson már a rendőrség azt állította, hogy nem volt szakszerűtlen az intézkedés, viszont a bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendőrök kárt okoztak a tulajdonos számára, és félmillió forintos kártérítést ítélt meg a nőnek. A Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság kifizette az összeget, majd behajtották a két rendőrtől a büntetést.

Birkák Kishantoson, ahol a földet lopták el

Fotó: MTI / Honéczy Barnabás

Amióta az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) pontosította a kárrendezés módját, ezért várható, hogy a közeljövőben a rendőrségnek hasonló perekkel kell majd szembenéznie. Boda Róbert, kaposvári ügyvéd a sonline.hu-nak elárulta, hogy az ügyfelek igénye egyre inkább az amerikai szemlélet felé tolódott az utóbbi években, és előszeretettel visznek bíróságra olyan ügyeket, amelyekből kárpótlást remélhetnek.

Fóris Kálmán kaposvári ügyvéd a portálnak kifejtette: a közigazgatási eljárásban okozott kár megtérítésére törvényes lehetőség van, viszont ehhez szükséges, hogy a polgári bíróságot megelőző eljárásban a hatóság egy fegyelmi büntetéssel vagy másképpen ismerje el a hibáját és a vétkességét. Hozzátette: fennállhat annak a veszélye, hogy a rendőrség az új törvény bevezetése után nehezebben ismeri majd el a szakmai hibáit, hogy ne lehessen perelni olyan könyeddén. Azt is elérulta a portálnak, hogy számos módon védekezhet a rendőrség a perek ellen, például: hogy ők csak a rendelkezésükre álló adatokból indulhatnak ki, és nem tehetnek a kapott téves adatokat meglétéről. Elmondása szerint, ezen pereket el kell különíteni azon kártalanítási eljárásoktól, amelyekre korábban is volt lehetőség, mint például, ha egy személyt alaptalanul tartóztatnak le.

Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője pedig azt mondta, hogy nem volt sok rendőrség elleni kártalanítási ügyük, de közigazgatási eljárásban elkövetett károkozásért, például jogellenes fogva tartás miatt több per is indult már a megyében. Az ügyvédek úgy vélik, hogy az elkövetkező időkben erősen megnőhet a kártérítési perek száma, melyek során számonkérik a rendőrség munkáját, mivel az ügyfelek jogérzékenysége és tájékozottsága megnőtt.

Tavaly a bíróság már ítélt kártérítést hasonlóan rendőri hibázás miatt: 2011 júniusában, amikor Magyarországon járt Kína miniszterelnöke, az ország Tibet-politikája ellen tüntetőkkel szemben a rendőrség fellépett. Két tüntető Free Tibet kiáltásokkal és a tibeti zászló lengetésével szerette volna kifejezni a véleményét, de ahogy fogalmaztak: "törvénytelen, agresszív és fizikai bántalmazástól sem távol eső fellépésükkel" a rendőrök megakadályozták a demonstrálókat a szabad véleménynyilvánítás gyakorlásában. A bírói döntés értelmében kártérítés megfizetésére és nyilvános bocsánatkérésre kötelezték a rendőrséget, amit a police.hu-n kellett nyilvánosságra hozniuk.

-mezei-