A jelek arra mutatnak, hogy a Fidesz nem lesz tagja az Európai Néppárt frakciójának. Még nem tudni pontosan mi lesz a forgatókönyv, az viszont biztos, hogy ez Magyarország számára egyáltalán nem mellékes. Már az súlyos előjel, hogy a Fidesz tejhatalmú elnöke, aki a párt és sajnos az ország ügyeit egy-személyben képes (jelenleg) meghatározni, a közelmúltban Varsóban járt egyeztetésen, ahol a szintén szélsőséges, a jogállamot leépíteni kívánó Jog és Igazságosság (PIS) párt elnökével, Jaroslaw Kaczynskival találkozott. A megbeszélésen valószínűleg felmerült, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz is átülne az új szélsőjobboldali frakcióba. Orbánnak kecsegtető lehetne, hogy a 12 képviselőjével a második legnagyobb erő lenne ebben a frakcióban ugyanakkor a néppárti frakcióhoz képest sokkal kisebb súlya lenne bármilyen uniós ügyekben.

A Fideszes belső forrásaink is megerősítették, hogy a párton belül megkezdődtek a repedések, ugyanis többen nem örülnének annak, ha kilépnének a néppárti kötelékből. Nem csak azért mert így jóval gyengébbé válna az uniós ügyekbe való beleszólási lehetőség, hanem azért is, mert a Fideszen belül elég nagy azoknak a tábora, akik nem sodródnának még jobbra. Persze ma még ezek a hangok eléggé gyengék, de koránt sem tükrözik sem a pártelít, sem a tagság, sőt még a szavazóbázis tényleges, már meglévő viszonylagos nagyságát. Márpedig, egy szélsőséges frakcióba való átüléssel tovább nőhet a bázison belüli elégedetlenség. Pont egy ilyen lekezelő, lebecsmérlő magatartás okozhatja majd a Fidesz meglepetés szerű bukását. Persze ez nem azt jelenti, hogy a párt a tönk szélén állna, még mindig igen nagy a támogatottsága, azonban a repedések már egyre inkább látszanak. Látványos bukásról most még nincsen szó, sőt az sincs kizárva, hogy megnyerjék a 2022-re tervezett következő országgyűlési választásokat, azonban az a sziklaszilárdnak hitt hatalom ma már nem látszik annak.

Szerdán kétharmaddal döntött úgy az Európai parlament, hogy igenis folytatódjon és gyorsuljon fel a hetes cikkely szerinti kötelezettségszegési eljárás Magyarország és Lengyelország, illetve a kormányaik ellen a jogállamiság leépítése miatt. Ehhez a nagy számhoz a Fidesz jelenlegi pártcsaládjából is jónéhány szavazat kellett, ami előre vetíti, hogy a végtelenségig nem fognak kiállni a meghatározó magyar kormánypárt mellett. Túl nagy teher, a Fidesz 12 képviselő ellenére a néppárti frakciónak a jogállamiság elleni folyamatos fellépése.

A fentiekből is következik, hogy a Néppárt válaszút elé állítja a Fideszt. Valószínűleg ad még egy utolsó esélyt, de olyan követelményekkel, ami a Fidesznek elfogathatatlan, szembe menne eddigi politikájával, ha a megfogalmazott elvárásokat teljesíteni akarná. Az más kérdés, hogy majd úgy fogja kommunikálni a frakcióból való kiválást, hogy ők léptek ki, ez az ő döntésük volt, mert a Néppárt távolodott el az eredeti politikájától és nem a Fidesz.

A magyar kormánypártnak az is problémája lehet, hogy az Európai Parlamentben egyre inkább arra megy a történet, hogy az uniós támogatások alapfeltétele legyen a jogállamiság. Ez ellen a Fideszesek kifejezetten ágálnak, ami egyértelmű beismerése, hogy már nincs nálunk jogállam.

Cseh Katalin, Momentumos EP-képviselő is ezt a kérdést tette fel az uniós parlament nyilvánossága előtt, amelyre a Fideszesek együttvéve sem tudtak értelmes választ adni.

Magyarország és a Magyar kormány nem ugyanaz, most már az Európai unióban is egyre többen látják. Viszont azt is egyértelműsítették a magyar ellenzéki képviselők, ha továbbra is az eddigiek alapján jön a támogatás az országba, akkor azt is ugyanúgy el fogja lopni a politikai és a vele összefonódó gazdasági elit. Most lehetne úgy, hogy például a nagyvárosok közvetlenül kapjanak forrásokat az uniótól, megkerülve a központi kormányzatot. Azonban ezzel éppen csak tűzoltást lehetne elérni, a jogállamisághoz kötött pénzkifizetés egyértelműbb lenne. Csakhogy semmi jel nem mutatkozik arra, hogy a magyar kormányzat bármit is lépne a jogállamiság helyreállítása felé. Amióta a Sargentini-jelentést elfogadták az Európai Parlamentben, azóta legalább még egy Sargentini-jelentésnyi jogállamiságot romboló intézkedést tett a magyar kormány. Tehát az egész ország veszélybe kerül, nem csak politikailag, hanem gazdaságilag is, ha a helyzet nem változik. A Momentum és a többi ellenzéki EP képviselő azt hangsúlyozza, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem az egész országot csak a kormányt hozza nehéz helyzetbe. Mindenesetre a Fidesz éppen most akarja magát elszigetelni.

Kertész Z István