Samardzic 1936-ban szegény szkopjei családba született, egy szénbányász fiaként. Jugoszláviában és később Szerbiában hatalmas karriert futott be, 150 filmben szerepelt, később rendezőként vált ismertté.

Nálunk egyetlen szerepe tette legendássá. Nem túlzás azt mondani, hogy a nyolcvanas évek közepén mindenki a szívébe zárta a csetlő-botló, alacsony vérnyomású, kávéval gyógyuló hősét, Borivoje Surdilovicot, akinek figurája remekül hozta a keleti blokk mindig többre vágyó kisemberét, és aki sapkájával - és azt egyetlen hanyag dobással a fogasra hajító mozdulatával - országos divatot teremtett idehaza is. Az időszak egyik legnagyobb slágere Surda dala lett.

A színész számtalan szállal kapcsolódott Magyarországhoz, sokszor járt Budapesten, már csak azért is, mivel lánya ide ment férjhez. Népszerűségét jelzi, hogy valamennyi hazai megjelenésén népes rajongótábor fogadta, sőt, dalát annak idején magyarul is el kellett énekelnie, noha nem beszélt nyelvünkön.