Vasárnap megtartotta első árnyékminiszterelnöki beszédét Dobrev Klára. Ennek során Dobrev kifejtette: "a DK elindul egy általuk választott európai Magyarországnak gondolt idea felé, ehhez várnak minden politikust, akárhonnan érkezzen. Egyértelművé tette viszont, hogy ez a projekt csak az ő és a DK vezetésével elképzelhető".

Az árnyékkormány tagjai:

-Molnár Csaba: kancellária miniszter,

-Arató Gergely: kormányprogramért felelős miniszter,

-Mustó Géza: belügyminiszter,

-Rónai Sándor: külügyminiszter,

-Bodnár Zoltán: pénzügyminiszter,

-Dávid Ferenc: gazdasági miniszter,

-Kordás László: bér- és munkaügyi miniszter,

-Gy. Németh Erzsébet: szociális és nyugdíjügyi miniszter,

-Komáromi Zoltán: egészségügyi miniszter,

-Barkóczi Balázs: oktatási miniszter,

-Varju László: energia- és rezsiügyi miniszter,

-Oláh Lajos: környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,

-Vadai Ágnes: honvédelmi miniszter,

-Benedek Szilveszter: mezőgazdasági miniszter,

-Szaniszló Sándor: önkormányzati miniszter.

Emellett az árnyékkormány szóvivőjének Kálmán Olgát, a vidéki önkormányzatokért felelős főtanácsadónak Szitka Péter kazincbarcikai polgármestert tette meg Dobrev Klára.

Pár nappal a bejelentést követően azt is bejelentette az árnyékkormány, hogy nem támogatnak egy újabb ellenzéki előválasztást.

Molnár Csaba, a párt EP-képviselője, árnyék-kancelláriaminiszter, az árnyék-miniszterelnök helyettese háttérbeszélgetést tartott Budapesten. Molnár azt mondta, hogy hozzáértő szakpolitikusokból állították össze az árnyékkormányt, és fontos szempont volt, hogy lehetőleg választott politikusok (országgyűlési, önkormányzati vagy EP-képviselők, polgármesterek) legyenek a tagjai. Más pártokkal nem tárgyaltak az árnyékkormány létrehozásáról, de más pártok politikusaival igen.

„A koncepcióba nem fért volna bele, hogy más pártok is részt vegyenek az árnyékkormányban” – indokolt Molnár, és hasonlóan válaszolt arra is, miért nincsenek civil szakértők az árnyékkormányban.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője 2022. szeptember 19-én bejelenti pártja árnyékkabinetének megalakulását Budapesten.

Molnár azt is elmondta, hogy minden pártpolitikus, akit megkerestek, igent mondott a felkérésre. „De volt köztük olyan, akit pártjának elnöksége nem engedett részt venni az árnyékkormányban.” Molnár azt nem akarta elárulni, hogy kiről vagy melyik pártról van szó, csak annyit mondott, hogy baloldali politikusokat kértek fel a részvételre – idézi a hang.hu.

Az árnyékkormány első feladata a programalkotás lesz, ennek összeállításához a következő egy hónapban az országot fogják járni. Ennek első állomása Budapesten lesz pénteken szakszervezeti vezetőkkel. Emellett lesznek árnyékkormányinfók és utcai akciók is, de ezek részleteit nem árulta el.

A Szabad Európa azon kérdésére, hogy a választások előtt meghirdetett, közös ellenzéki programot fél év elteltével miért nem érzi aktuálisnak a DK, Molnár azt mondta, hogy az a program végül túl jobboldalivá vált. Szerinte sok kérdésben Márki-Zay Péter mondta ki a végső szót, és azokkal a megoldásokkal a DK nem tudott azonosulni. Azt például továbbra is fenntartja a DK, hogy az alkotmányellenes részeket feles többséggel is ki lehet venni az Alaptörvényből.

„Az eredmények ismeretében kudarcos projekt az előválasztás” – fogalmazott Molnár, hiszen az így kiválasztott legesélyesebb jelöltek közül is sokan elbuktak az egyéni körzetekben.