Most a kormány úgy módosította az erdők kezelését, hogy sokkal könnyebb lesz fákat kivágni, mint eddig, sokan féltik is az erdőket. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere most fogadkozik, hogy megvédi a fővárosi erdőket, pedig a tűzifa-szükséglet nem elsősorban a fővárosban jelentkezik majd, ahol a táv- és központi-fűtés a jellemző.

Csakhogy Karácsony munkatársai a legalapvetőbb tényekkel sincsenek tisztában. Azzal sem, hogy a főváros és egyes kerületek erdőterületei a saját tulajdonuk, nem a kezelésükkel megbízott Pilisi Parkerdő Zrt-é. Pedig egy, a Városházán kelt iratban a Pilisi Parkerdő Zrt-re, mint tulajdonosra hivatkoznak. Ehhez a téves állításhoz csatlakozott írásban Gy. Németh Erzsébet volt főpolgármester-helyettes is, aki április óta a DK országgyűlési képviselője. Azonban annak ellenére, hogy a főpolgármester titkárságának, sőt Budapest főjegyzőjének is felhívtuk a figyelmét a tévedésre, nem érkezett válasz.  

Mint cikkünk elején ismertettük, nagyon fontos, hogy tudjuk, ki egy erdőrészletnek a tulajdonosa.  Például a Nógrád megyei kormányhivatal szóvivője szerint a börzsönyi erdők nagy részének az Ipoly Erdő Zrt. a tulajdonosa. Ha ezen a szinten ezt hiszik, akkor elég nagy a baj. De nem jobb a helyzet Budapesten sem, ahol a már említett Gy. Németh Erzsébet, volt főpolgármester-helyettes szerint a budai erdőknek meg a Pilisi Parkerdő Zrt. a tulajdonosa.

Ez tévedés, mert ha így lenne, akkor akár el is adhatna az erdőkből, sőt elvileg lakóparkoknak fel is parcellázhatna időnként részeket. Korábban a főváros egészen másképp állt az erdők kérdéséhez. Például, 1893-ban Budakeszi község a termőföld-szűkösség miatt ki akarta vágatni a teljes Budakeszi-erdőt, akkor a főváros vezetése, hogy ezt megakadályozza, inkább megvásárolta a kb. 950 katasztrális hold területet és a fővároshoz csatolta, kifejezetten a jóléti szempontokat előtérbe helyezve. Akkor is intézkedett Budapest polgármestere, amikor 1937-ben két mohó mágnás család, a Haggenmacher és a Dréher lezárta a síelők elől a teljes Normafa lejtőt, amiről szinte mindenki azt hitte addig, hogy szabadon használható közterület. A budapesti polgármester azonban a közérdeket szem előtt tartva kisajátított összesen két holdnyi területet a 87-ből, hogy a síversenyeket meg lehessen tartani, a többi 85 hold így már szinte eladhatatlanná vált – mai szóhasználattal, forgalomképtelen lett és ezzel véget vetett a zsarolási kísérletnek.

Ehhez kell hozzáfűznünk, hogy a budai erdőknek a két világháború között maga a főváros (akkori néven: Székesfőváros) volt a kezelője, és a Városházán erre a célra külön ügyosztályt hoztak létre. A főváros most is megbízhatna más szervezetet a Pilisi Parkerdő Zrt helyett saját erdeinek kezelésére, ha az előnyösebb lenne, tehát ehhez szabad keze volt és van. Azonban arra nem kaptunk választ, hogy Karácsony Gergely miként tervezi megvédeni a gyakorlatban budapesti erdőket.

Kertész Z István