A portál összefoglalójában azt írta: kimagasló ez a 8,97 százalékos kegyelmezési arány. Az igazságügyi tárca 2023-as összesítése szerint ráadásul nemcsak az arányszám magas, hanem az államfői kegyelemben részesítettek száma is. A 9 százalék ugyanis tavaly 40 embert jelentett.

Tavaly 446 elítélt kérelméből hagyott jóvá 40-et Novák Katalin köztársasági elnök, ez a 40 pedig abszolút értéken az elmúlt 19 év rekordja. Utoljára 2004-ben volt több, 41 pozitív elnöki kegyelmi döntés, ám akkor kérelemből csaknem háromszor annyi, 1266 volt. Így abban az évben – ekkor Mádl Ferenc volt az államfő – a jóváhagyott kérelmek aránya alacsonyabb, 3,24 százalék volt. Hozzáfűzték: utoljára Göncz Árpád idejében, 1995-ben haladta meg a pozitív döntések aránya Novákét, ez abban az évben 12,4 százalék volt.

A 2022 májusában hivatalba lépett államfő az említett százalékos rekordérték mellett híres arról is, hogy a még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből is sokat írt alá. Már 2022-ben hetet, miközben ilyen kegyelmet azelőtt 10 éven át senki nem kapott. Ez, a Hunnia-per hét vádlottjának adott államfői eljárási kegyelem vitákat is gerjesztett.

Novák Katalin tavaly április 27-én megdöntött egy újabb rekordot az egy nap alatt adott 22 kegyelemmel, amit a pápalátogatás miatt alkalmazott ilyen "széles körben" – ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az igazán komoly bírálatokat nem is a magas szám miatt kapta, hanem mert az érintettek között volt a Hunnia-per már elítélt 6 vádlottja is.

Államfői kegyelemmel szabadult így a hazai szélsőjobb körében ikonikus figurának számító, a terrorvádak miatt jogerősen elítélt és börtönbüntetését töltő Budaházy György is. Végül tavaly novemberben a Hunnia-ügy utolsó három elítéltje is kegyelmet kapott: kiszabott szabadságvesztésük végrehajtását Novák felfüggesztette.