Orbán vezetése alatt Magyarország kezd lesodródni a demokratikus útról

A FAZ Magyarország elsodródik Európától címmel közölte Reinhard Veser kommentárját, amely szerint Orbán Viktor az 56-os "népfelkelés" politikai hagyományának követőjeként tekint magára, mégis "úgy tűnik, hogy Putyin nem demokratikus modelljéhez közeledik".

Hozzátette, hogy a Nyugat az ukrán válságban "meglepően egységesen" lép fel Oroszországgal szemben, de az EU-ban néhány kormányfő  "nem igazán" akar a többiekkel tartani. Úgy vélte, ebbe a csoportba tartozik Orbán Viktor is, aki "mintha elfelejtette volna saját történetét", amely a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéddel kezdődött.

Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy Orbán demokratikus választáson győzött, de "vezetése alatt Magyarország kezd lesodródni a demokratikus útról", és ugyan "távol van attól, hogy olyan legyen, mint Oroszország", de mindaz, amit a kormányfő a kritikus sajtóról, a civil szervezetekről és az illiberális demokráciáról mond, "felkelti a gyanút", hogy azt szeretné, ha Magyarország ott tartana, ahol Oroszország.

Grafika: Peter Schrank

Magyar forradalomban fűre lépés nélkül, mint a fociban

A FAZ Forradalom fűre lépés nélkül címmel közölt beszámolót Stephan Löwensteintől, aki az Andrássy egyetemen tartott fórummal kapcsolatban kiemelte, hogy az intézmény "hazai pálya" a németek számára, és ezt az előnyt arra is kihasználták, hogy meghívják "kifejezetten" azoknak a civil szervezeteknek a képviselőit, amelyeket "tavaly nyár óta szorongat a kormány". 

Merkel a rendezvényen a mondanivalóját "gondosan becsomagolta meleg hangú megnyilvánulásokba", ugyanakkor a hallgatóság magyar része a kancellár szavait Orbán Viktornak szóló "alig leplezett figyelmeztetésként" érthette, Merkel "ennyiben valószínűleg még felül is múlta a legtöbb ellenzéki várakozásait" - vélekedett Löwenstein.

A FAZ Mint a fociban címmel közölte Stephan Löwenstein portréját Orbán Viktorról, amely szerint a beletörődés a vereségbe "nem tartozik Orbán szembetűnő jellemvonásai közé, a pályán és a politikában sem". Pártja 2002-ben váratlan vereséget szenvedett, ami a Fideszben sokaknak "máig kulcsélmény". Orbán így a 2010-es választási győzelem után "nem hagyta a körmére égni a dolgokat", és ugyan nagy parlamenti többsége kétségtelenül demokratikus legitimáción nyugszik, de ezt a többséget "arra használta fel, hogy ne csupán minden elérhető pozíciót követőivel töltsön be, hanem a párt tartós előnyére szolgáló módon átépítse Magyarország intézményrendszerét " - írta a FAZ szerzője.

A liberális Süddeutsche Zeitung Szükséges látogatás címmel közölte Stefan Braun kommentárját, aki kiemelte, hogy Merkel látogatásával "természetesen nem változott meg rögtön minden", és azzal, hogy a magyar "titkosrendőrség undok módon megakadályozott" egy tüntetést, hű maradt "kellemetlen-autoriter" híréhez, mint ahogy Orbán Viktor is hű maradt magához, hiszen nem ígérte meg, hogy szakít "a demokráciát korlátozó, rideg politikájával". 

A szerző hozzátette: ennyiben "a vizit nem hozott nyereséget", de az ilyen látogatásokra mégis szükség van, mert kifejezik a német érdekeket és "kényelmetlené válhatnak az olyan vendéglátónak, mint Orbán, ha a vendég azt a tartást testesíti meg, amelyet oly nagyon kívánnak Orbán bírálói hazájukban: több liberalitás, nagyobb nyitottság, több személyes szabadság, úgy is mint egy társadalom kreativitásának motorja". Hangsúlyozta: az ilyen látogatások tehát alapvető fontosságúak, akkor is, ha "az üzenet nem öles szalagcímekben, hanem halk szavakban" nyilvánul meg.

Orbán, a kaméleon

A Handelsblatt Orbán, a kaméleon címmel közölt kommentárt Hans-Peter Siebenhaartól, aki az adórendszerre utalva hangsúlyozta, hogy éppen az ellenkezője igaz a miniszterelnök állításának, miszerint a német-magyar viszonyban nincs semmi gond. Kifejtette, hogy a magyar kormányfő kelet és nyugat között egyensúlyoz, "eljátssza a nagy európait", ha számára az a hasznos, de a másik oldalon Oroszországnak "udvarol", Merkel pedig Budapesten megpróbálta rávenni őt az EU irányvonalának követésére az ukrán válságban.

A szerző úgy vélte, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor megmutatkozhat, hogy Orbán mennyire megbízható. Hangsúlyozta: az orosz elnök "politikai árat" követel majd a hosszú távú gázszállításról szóló szerződésért, és az egyre hevesebb ukrajnai háború miatt ez az ár "sokkal nagyobb lehet annál, amit egyesek elmernek képzelni".

Grafika: Peter Schrank

A Spiegel Online hírportál Látogatás Magyarországon – Merkel nem beszél világosan címmel számolt be a látogatásról, kiemelve, hogy a kancellár "visszafogottan fogalmazta meg bírálatát", megmaradt a "kritikus utalásoknál" és a "művészien becsomagolt kritikus fejtegetéseknél", amelyek valószínűleg nem voltak "különösebben fájdalmasak" Orbán számára és "csalódást" okoztak mindazoknak, akik világos beszédre számítottak a kancellártól.

Orbán számára a kancellár látogatása egyik ritka példája volt annak, hogy Magyarország még sincs olyan nagy diplomáciai elszigeteltségben, mint ahogy az tűnhetne - mutatott rá Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatának vezetője. Mediális szempontból a látogatás jól festett, és tekintetbe véve a Fidesz népszerűségének csökkenését Orbánnak nagy szüksége van erre. Megjegyzi: Orbán Viktor kormányzásának öt éve alatt Angela Merkel első ízben járt most Budapesten. A világ vezető politikusai közül előtte csak a kínai államfő látogatott a magyar fővárosba. Két hét múlva az "oszd meg és uralkodj turné" keretében Vlagyimir Putyin orosz elnök látogat Budapestre. "Magyarország nem vált fontos diplomáciai kereszteződéssé, de úgy a németek, mint az oroszok is megérezték, hogy az ország az unió gyenge láncszeme" - vélekedik a szerző. 

Orbánnal szemben Merkelre gondviselőként tekintenek a magyarok

A liberális szlovák Sme cikke szerint a német kancellár és a magyar kormányfő közös sajtótájékoztatóján "fagyos hangulat uralkodott", de elmaradt a nyílt kritika, amelyben sokan reménykedtek. Merkel célja nem is az erős európai parlamenti képviselettel rendelkező Orbán megdorgálása volt, hanem az, hogy megtartsa Magyarország alapvető lojalitását az Oroszországgal szembeni uniós politikához - írta Peter Schutz. A pozsonyi lap kommentátora szerint a magyar miniszterelnök az Ukrajnába irányuló fordított irányú gázszállítás korábbi leállításával már megmutatta, hogy az ukrán válságot "csak a nemzeti érdek górcsövén át látja", s a szlovák kormányfőtől eltérően nem fél keresztbe tenni Brüsszel politikájának.

Hozzáteszi: kérdéses, hogy ebben született-e megegyezés, ám azt látni kell, hogy azzal "az ajándékkosárral szemben, amelyet majd Vlagyimir Putyin orosz elnök hoz Moszkvából", Merkel csak azt tudja felajánlani, hogy nem figyel majd oda, amikor ismét Magyarország illiberális demokráciája lesz a téma az Európai Parlamentben.

Csalódottak lehetnek a magyar kormány legradikálisabb kritikusai, mivel Angela Merkel látogatása során nem igazolódtak be túlzott elvárásaik, a német kancellár budapesti útja nem végződött botránnyal - állapítja meg keddi kiadásában a független pozsonyi Pravda. A német kancellár ugyan rámutatott, hogy Orbán kormányának nagyobb teret kellene engednie saját ellenzékének, de a kormány politikájával szembeni fenntartásait diplomatikus érzékenységgel fogalmazta meg - szögezte le a szlovák lap.

Orbánnal szemben Merkelre gondviselőként tekintenek a magyarok címmel közölt budapesti tudósítást a vasárnapi tüntetésről a Libération. A francia baloldali újság szerint a több ezer tüntető megmentőként tekintett a német kancellárra a látogatása előtt. A tudósító kiemelte, hogy olyan országoknak a vezetőin kívül, mint például Azerbajdzsán vagy Türkmenisztán, mostanában európai politikus ritkán fordul meg Budapesten, mert "senki nem akar együtt mutatkozni Orbánnal, egy nacionalista populista jobboldali vezetővel és miniszterelnökkel, aki 2010-es hatalomra lépése óta valamennyi demokratikus intézményt megzabolázott: a közmédiát, az alkotmánybíróságot, az ügyészséget". A szerző azt is megjegyezte, hogy több milliós európai támogatásokat osztottak szét a hatalomhoz közeli embereknek, akiknek luxus életmódja még a jobboldali választókat is ledöbbenti. A lap úgy vélte, hogy nem valószínű, hogy a tüntetők felhívása visszhangra talál.         

-mezei-

Főkép: Marian Kamensky