|
|
|
Tweet |
|
|
|
A szeparáció egyik nagy lépése a közösségi intézménybe kerülés, ami megviselheti a szülőt és gyermekét egyaránt. Ekkor fontos, hogy a szülő elmondja a gyermekének, hogy mennyire szeretik őt, mennyire szeretik egymást, milyen nehéz, hogy dolgozni kell menni, mennyivel jobb volt együtt otthon lenni.
Ha magunknak a beszélgetés előtt megfogalmazzuk őszintén az érzéseinket, és azt átadjuk a gyermeknek, máris egy lépést tettünk afelé, hogy majd a gyermek is felelősséget vállaljon a tetteiért. Miután mi elmondjuk, mit érzünk, hallgassuk meg a kicsit is.
Fontos az őszinteség!
Ahhoz, hogy a gyermekünk megtanulja helyesen kifejezni az érzéseit szavakban és tetteken keresztül, legyünk hozzá teljesen őszinték! Meséljünk magunkról, az életünkről, arról, mit éltünk át kisgyermekként. Ne csak a boldog pillanatokat hangsúlyozzuk! Ezzel reális képet alkotunk az élet nehézségeivel kapcsolatban.
Elválás hosszabb időre
Ha hosszabb időre válunk el a gyermekünktől, előtte közöljük ezt vele az életkorának megfelelően. Az őszinteség megteremti a bizalmat, hiszen tudni fogja, mi fog történni. A választ nem biztos, hogy szavak formájában tudja visszaadni a gyermek, előfordulhat, hogy szomorú vagy dühös lesz. A viszontlátáskor se felejtsük el, hogy a gyermek egyéni ritmusához igazodjunk, ne várjunk el tőle semmit.
Elválás a szokott környezettől
Minden nagy változás stresszfaktor a gyermeknek! Ilyen egy költözés, ahol elszakad a korábbi otthontól, ismerős arcoktól, kis barátoktól. Vagy ilyen lehet egy testvér születése, esetleg a szülők viszonyának tartós megromlása is. Segíthetünk feldolgozni ezt az élményt, ha őszintén elmondjuk a helyzetet, beszélünk a saját érzéseinkről. Ha bevonjuk a búcsúba, csomagolásba és a tervezésbe, hogy milyen lesz az új helyzet.
Engedjünk utat a saját fájdalmunknak, magyarázzuk meg az érzéseinket, reakcióinkat, figyeljünk oda rá, hogy ő hogyan éli meg a környezet megváltozását. Nem helyes, ha nem szólnak a szülők előre, mire is számíthat a gyermek a jövőben. Ekkor nem a fájdalomtól kímélik meg, hanem a bizonytalanság érzésébe kényszerítik bele.
A szülők válása
A válás tényét is jobb minél előbb közölni a gyermekkel, hogy felkészüljön az új élethelyzetre. Fontos mielőbb tisztázni, milyen változásokra számíthat és egyértelműen közölni, hogy ő semmiről nem tehet és hogy a helyzet ellenére mindkét szülője ugyanúgy fogja őt továbbra is szeretni, mint korábban. Ha ez megtörténik, nem biztos, hogy a válás nagy trauma, főleg ha a szülők viszonya nem volt jó, folyamatosak voltak a veszekedések, feszült volt az otthoni légkör. |
|
|
|