2014-03-19 21:19:44

Sem egyszer, sem párszor

„Ki mindeneket tud: az tudja csak, hányszor”…

OMG! Szegény Petrovics –Petőfi örökösei és jogutódaik bizton dobtak volna egy hátast, ha sejtik: egyszer, valaki, a nagy ívű zseni sorait ily módon, aljas indokból és célból forgatja ki.

Mea maxima culpa. Ám, ha a kedves olvasó velem tart, megértheti az indokokat. Ezen az oldalon egyszer már publikáltam az országon végigsöprő stadion-építési lázról, annak feltételezett, nagyon is szubjektív okairól. Amolyan karcolatképpen.

Ami most újra előhozta nálam a témát, az a hír, amit ma olvastam a neten. Így szólt:

„Százmillió forintot csoportosít át a magyar kormány a költségvetési tartalékból a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia működésének támogatására.”

A hír kapcsán egyre inkább erősödni tűnik bennem egy gondolat, miszerint, itt valaki egy tudatos építkezést folytat. Nevezetesen: jelenlegi miniszterelnökünknek két igazi ambíciója van. A politikai hatalom és a foci. A kettőnek – az átlag-ember szintjén – semmi köze egymáshoz, ám ezt ő, most, hatékonyan cáfolja.

Ifjúkori szerelmében, a labdarúgásban, fájdalmára, nem érte el azt a szintet, ahová vélhetőleg képzelte és várta magát. Maradt a másodosztály. Ám az ambíciók nem csökkentek, a futball világában neki többre kell vinnie! E törekvésének nyújt kimeríthetetlen lehetőséget a politika terén sokkal sikeresebb énje, amikor egy személyben dönthet projektekről és azok finanszírozásáról.

Stadionok és foci-akadémiák. Számolatlanul és számolhatatlan pénzekért. Egy másodlagosnak tűnő, jóllehet, elsődleges álomért. A rajongott futballban elfoglalható helyéért.

Szerény véleményem szerint, Orbán úgy gondolkodhat: ha egyszer véget ér (márpedig egyszer számára is, így, vagy úgy, de véget fog érni) a politika és hatalom, akkor kellő becsvággyal, súllyal, anyagi és presztízszsel a hátterében fogja beteljesíteni becsvágyát.

Indulhat akár a FIFA, a labdarúgó-világszövetség elnöki tisztségéért. A FIFA nem kispályás szervezet, több tagállamot tömörít, mint az ENSZ, érdemes hajtani rá. Ha majdani pályázatában el kell készíteni a portfólióját, az bízvást nem lesz szegényes. Stadionok és fociakadémiák sokasága: élő fehér ember nem tett a labdarúgás egén ennyit a sportág fejlesztéséért. Pedig nem is nyertünk VB, vagy EB rendezési jogot!

Addigra a labdarúgó akadémiákon kinevelt, magyar menedzserek által közvetített ifjú sztárokért fizetnek mesés összegeket a nyugati világ csúcs-csapatai, domináns lesz jelenlétünk a világ focijában. De Orbán személyesen is, következetesen építi saját imázsát: díjat alapított a mindenkori évad legszebb góljának szerzője részére, miáltal alanyi jogon résztvevője lehet az évenkénti FIFA-gáláknak, s a világ kameráinak kereszttüzében parolázhat az aranylábakkal és elöljáróikkal.

Mi ez, ha nem (modern kifejezéssel élve) tudatos karrier-építés? Kár, hogy ezt közpénzből, senki véleményét és áldását nem kérve teszi. Kár és baj, hogy ezt megteheti.

Persze, fentiek ellenére, sokan gondoljuk úgy, hogy bárcsak. Bárcsak már ott tartanánk, hogy kizárólag a foci felé fordul, és e nem titkolt szenvedélye kizárólagossá válna. Bárcsak benyújtaná igényét a FIFA elnöki székére, s ha már megpályázta, nyerné is meg azt. Meglehet, sok gondunk megoldódna ez által. A FIFA meg majd megtudja, hogy mi az a megosztás-megosztottság.

De ez már legyen az ő gondjuk.

- rigi -