2013-05-23 08:09:40

Furcsa helyzet alakult ki hazánkban. A „nép” többsége egyértelműen változást, kormányváltást akar, miközben a Fidesz tartja, sőt növeli meggyőző fölényét a közvélemény-kutatások adatai szerint. Közben szerveződik a demokratikus ellenzék régen várt összefogása, bár ennek hatékonyságáról, lehetőségeiről finoman szólva is megoszlanak a vélemények. Hogy mást ne említsek, még nem sikerült megnevezni a legyőzendő politikai ellenfelet. Valljuk be, Orbánék előnye ebben a tekintetben sokkal jelentősebb, mint a fent említett mérések puszta számai.

Idegenszívűek, komcsik, szoclibek, bankárkormány és egyéb jelzőket használt és használ a FIDESZ.  Ezekben a szavakban két alapvető hasonlóság fedezhető fel: mindegyik önálló fogalommá, „elnevezéssé magasztosult” és mindegyikről pontosan tudta, tudja a célközönség, hogy kiket illetnek velük.

Amikor ezeket használják, szimpatizánsaik  nem valakikre, hanem mindenkire gondolnak, akik a „másik”  oldalon vannak.

Ezzel szemben a FIDESZ-nek, pontosabban mindannak, amit ez jelent, nincs neve, nincs általánosan használatos jelzője, ma nincs a köztudatban olyan szó, kifejezés, amellyel tömören le lehetne írni, hogy kik is ők, mit is akarnak valójában.

A demokratikus ellenzék rendkívül sokféle leírást, jelzőt használ, jobb esetben ezek egymást oltják ki, de általában el sem jut a választók – egyelőre – közömbös és/vagy ingadozó részéhez.

Orbánék céljait, eszközeit, elért „eredményeit”  kizárólag több mondatban, publicisztikákban, szónoklatokban kénytelenek ismertetni, ami a nagyközönség számára nem átlátható és csak nehezen, vagy sehogy sem  értelmezhető.

Hogyan is lehetne legyőzni egy olyan akármit, aminek még neve sincs? A helyzet az, hogy ma még nem tudjuk közérthető módon nevén nevezni ezt az egész őrületet, ami ellen küzdünk.

Különösen nagy hátrány ez a jelenlegi média- és választási rendszerben.

Úgy gondolom, hogy nélkülözhetetlen egy olyan szó, kifejezés, amit a demokratikus ellenzék „megszólalói” egységesen használnának és végre valahára nevén neveznék azt, amit már ezerszer körülírtak, „tapintatos” formában elmagyaráztak.

A rendkívül korlátozott médiafelületek miatt ennek a szónak, elnevezésnek frappánsnak, kifejezőnek és brutálisnak kell lennie, hogy mielőbb „önjáróvá” válhasson.

Van egy javaslatom.

A fidesznyikek szünet nélkül a kétharmadra, a többségre hivatkoznak. Céljuk a lehető legnagyobb központosítás, egy nagyon egyedi rendszer kiépítése, egy „demokratikus” puha diktatúra.

Volt már a történelemben olyan politikai tömörülés, amelyik saját magát a többségről nevezte el, identitásának alapvető eleme volt a többség.

Manapság kevés hasonló elnevezés akad – ha van egyáltalán -, amely egyszerűbben, hitelesebben leírná a FIDESZ-t, „mint olyat”  a bolsevik szónál.

(Bolse oroszul többséget jelent.)

Eszközeit, retorikáját, a külföldhöz – pl. az EU-hoz – való viszonyát sok-sok ponton össze lehet hasonlítani a bolsevikokkal.

Ez a szó Magyarországon jól ismert, sokatmondó, egyértelmű.

A mai magyar demokratikus ellenzéket is jó eséllyel választaná le a „kommunistákról” egy olyan kampány, amely egyértelművé tenné, hogy valójában kik is napjaink bolsevikjai.