Mivel az elmúlt időszakban – több műfajban – sokat foglalkoztam a médiatartalmak valóságával, miszerint sokszor az nem valós, ami annak néz ki, és fordítva, nem kizárva az átmenet lehetőségét, ezért kénytelen vagyok ismét megjegyezni egy hasonlót.

Olvasom a kiváló blogger Nézz szembe magaddal!-bejegyzését: "A Fel! Támadunk! című poszthoz mellékeltem egy képet, egy valóban nagyon kegyetlen képet. Egy ISIS által végrehajtott kivégzés képe volt, magam is elspekulálgattam egy ideig, hogy megfelelő illusztrációja-e a mondanivalónak, aztán úgy döntöttem, hogy igen, és közzétettem." (Folytatás: Nézz szembe magaddal!)

Nem értem, miért nem lehet közölni a valóságot.

Mert kegyetlen? Nos, aki látott már holokausztot vagy bármilyen genocídiumot feldolgozó alkotást, ennél sokkal brutálisabb képekkel szembesülhetett már életében. Még akkor is, ha azok műalkotások (játékfilmek, művészképek stb.), míg jelen esetben napjaink valóságáról van szó. Azaz: attól még, hogy kegyetlen nem lesz nem valóságos.

Mert kegyetlenebb, mint a nyers – és sokszor aberrált – szex jelenetek? A médiából ömlik az érzelmeket távolról is mellőző – és ezért nem realisztikus – szex ábrázolása, az aberráció meg mintha kezdene normális lenni. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az Amerikai pszichóról olyanokat állít a tudomány, hogy: új irodalmi érzékenység (Sári B. László, 2010.); a kortárs média a nők ellen elkövetett erőszakot „sikkesnek” tünteti fel (Robert Brannon, 1993); elbeszélői hangja nem teszi lehetővé a külső, morális állásfoglalás lehetőségét (Mark McGurl, 2009) stb. Talán érdemes megjegyezni azt is, hogy a regényt bestsellernek szánták, gyakorlatilag médiahackkel sikerült ezt megakadályozni. Azaz: attól még, hogy nem kivégzés, csak szex, lehet kegyetlen valami, továbbá a könyv is média.

Mert azt hisszük, hogy agresszívek leszünk tőle? A nyolcvanas években George Gerbner kommunikáció-kutató eredményei azt bizonyították, hogy nem a médiától leszünk agresszívek, hanem az agresszió "jelrendszere" (központi és vegetatív válaszok) a legtöbb kultúrában azonos, ezért az akciófilm a világ legtöbb táján eladható. Másként szólva az ember nem vágyik az agresszióra, hanem azt adják el neki. Azaz: a kegyetlenséget nemcsak a hírekkel adják el nekünk, hanem a fikciókkal is.

Mert igaz? Nos, ha azt veszem alapul, hogy a Megint Magyarországon csapott le az Iszlám Állam c. "hír" megjelenhetett a mainstreamben, ráadásul olyan képi manipulációval, amely fokozza annak valótlanság-tartalmát (ti.: a képen egyértelműen egy al-Quds-os ember látható), akkor végképp nem értem, mi a probléma a valósággal... Azaz: nem lesz attól valami nem megtörtént, ha eltitkoljuk – ez eddig sosem jött be a világtörténelem folyamán.

Meg eszembe jutott az is, hogy ha a média nem közvetít, és főleg nem a valóságot, akkor miért hívjuk még mindig úgy, hogy média? Alig várom a szó jelentésátalakulásának befejezettségét.

Ja, majd elfelejtettem, hogy az élet ajándék és örökké tart...