Valóban sokszor előfordul, hogy alig, sőt esetenként egyáltalán nem utaznak az esti órákban a farkasréti villamoson, legalábbis az Apor Vilmos tér és a felső végállomás között. Azonban a körülményeket alaposabban elemezve rá kell mutatni, hogy a környék már több évtizede alaposan át van szőve autóbuszjáratokkal, és a villamost leginkább csak a már említett Apor térig, vagyis a sűrűn beépített vonalrészen veszik inkább igénybe. Nem véletlenül, mert a város tengelye felé, a 110-es és 112-es autóbuszok közlekednek miközben közvetlen villamosjárat nem épült ki.

Pedig többször is felmerült, hogy a Jagelló és a Hegyalja utakon és az Erzsébet hídon át legyen közvetlen villamos-összeköttetés a pesti oldallal. Előbb az 1920-as években, majd a 2000-es évek elején vetődött fel, hogy ezt a vonalat úgy lenne érdemes kiépíteni, hogy a Hegyalja út nagyon emelkedő szakaszát alagúttal váltanák ki. Azonban akár, hogy is számolgattak, a várható forgalomhoz képest túl drága lett volna a kivitelezés. Így maradt minden a régiben, a farkasréti utasok a Déli pályaudvarhoz és a Moszkva térre illetve néhány éve a János kórházhoz juthatnak el közvetlenül villamossal. A térségből minden más irányba csak autóbuszok járnak.

A farkasréti villamos az 1902 decemberi beindulásakor még a Krisztina tértől közlekedett a  temető főbejáratáig. Az alsó végállomás az akkori Budapest fő közlekedési tengelyéhez kapcsolódott, az omnibuszok által is járt: Andrássy út – Lánchíd – Alagút útvonalhoz. A 2,6 kilométer hosszú villamos-útvonal nagy része egyvágányos, kitérős rendszerben épült ki. Azonban ezek a kitérők elég hosszúak voltak, mert forgalmas napokon három – négy villamoskocsi is kikerülte ezekben egymást. Akkoriban a Böszörményi úton kis töltésen haladtak a villamosok, amelyeket nagy kertek, mezőgazdasági területek öveztek. Tehát a jelenlegi vonal alsó része is még kis utasforgalmat generáló vidékies képet mutatott. A forgalmat a két temető-körzet, a németvölgyi és a farkasréti generálta. Ahogy terjeszkedett a városias házakkal beépített terület, úgy nőtt a villamoson az utazási igény.

A budapesti villamosokat 1910-től számozzák, előtte színes tárcsák mutatták az útirányt. A számjelzések bevezetése óta 59-es a járat neve, szinte a legrégebbi változatlan jelzésű villamosunk. A következő nagy előrelépés 1913-ban történt, 564 méterrel meghosszabbították a vonalat a mai farkasréti végállomásig. Bár ezt a szakaszt már két vágánnyal építették meg, a hurokforduló csak később készült el. A vonal teljes két vágányusítása  1925 októberére fejeződött be. A főbejáratnál egy aluljáró építésére is elkészültek tervrajzok, amely azonban nem valósult meg. Aki látta, hogy a temetői napokon milyen nagy tömeg kell át az úttestena villamoshoz az, az díjazhatja, hogy ezt a tömeget aluljárón lenne érdemes átvezetni és erre már az 1920-as évek elején gondoltak.

A vonalat időközben lerövidítették, a Krisztina tér helyett a Déli pályaudvarnál alakították ki az új alsó végállomást. Itt kettős hurokforduló létesült, amely sokkal jobb visszafordítási lehetőséget biztosított, mint az eredeti végpont. A Moszkva tér kiépítésével (akkor Szél K. tér)  oda helyezték át az alsó végállomást. Időközben megjelent a sűrűbben beépített övezet szélén egy közbenső végállomás, a Csörsz utcánál. Egy úgynevezett átlapoló járat, a Déli pályaudvar Erzsébet híd, Rákóczi út felől érkező 75-ös villamos érkezett ide. Így a magasházakkal beépített Böszörményi úton kétféle villamos is közlekedett. Később a 75-ös helyett a 60-as jelzésű villamos jött fel a Csörsz utcáig, hasonló útvonalon.

A Csörsz utcai végállomást 1972-ben számolták fel, a 2-es metró budai szakaszának megnyitásával. Így a Déli pályaudvart követően az 59-es ismét egyedüli villamosozási lehetőség maradt a környéken, ráadásul az egyébként igen strapabíró egy kocsis villamosok alig bírták a forgalmat. A jelenség ugyan az volt, mint ma, utasforgalmi szempontból két nagyon különböző szakasza van a farkasréti villamosnak. A jelenlegi menetrend szerint estig az 59-es villamosok Farkasrétről a János kórházig közlekednek, de körülbelül este héttől: 59A jelzéssel az alsó végpont a Moszkva téren van.

Kertész Z István/képek: Fortepán, Németh és a szerző gyűjteménye.