„Ne kérjék, hogy matematikai úton bizonyítsam, hiszen nem lennék képes rá, ám úgy becsülöm, kétségtelen, hogy az Orbán-korszak nem tarthat már tovább három és fél évnél, és a következő országgyűlési választásokkal véget ér. De csak akkor tart még ennyi ideig, ha az országot nem sújtja addig komoly gazdasági válság és olyan széleskörű politikai embargó, amely megmutatja, mennyire elszigeteltté vált a budapesti rezsim a Nyugat társadalma számára. Ne értsenek félre: nem Magyarország, főleg nem a magyar nép lesz az, ami elszigetelődik majd, hanem az Orbán-rendszer. És egy erőforrásokban szűkölködő kicsiny ország nem állhat majd ellen sokáig, ha arról van szó, hogy majdnem az egész civilizált világ elfordul tőle, akármennyire is közép-európai, sőt, pont ezért. Magyarország nem Oroszország és Orbán nem Putyin, még ha időnként úgy is tűnik, annak álmodja magát” - írja Naumescu a Neo-fasiszta diktátor, vagy Putyin alkirálya? Az Orbán- korszak végének szomorú illiberális lehetőségei című cikkében.

 

A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Amerikanisztika és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének professzora szerint ez a kétharmados többség ellenére is igaz. Bármennyire ellentmondásos ugyanis, egy 70%-os többségű mamut-frakció sokkal instabilabb, mint egy mondjuk 51%-os. Ez más kormányzási formák esetében is megfigyelhető, de az Orbán kormánnyal nem csupán ennyi a gond.

 

Hogy egyáltalán miért kerülhetett hatalomra? „Tulajdonképpen az orbánizmus választási sikere csak annak köszönhető, hogy pillanatnyilag a liberális ellenzék nem volt képes meggyőző alternatívával szolgálni ellene. Sokat rontott a helyzeten a 2010-ig kormányzó szocialisták táborának közismerten korrupt volta is. De Orbán liberális alternatívája meg fog jelenni, előbb vagy utóbb.” 

 

Felesleges hangsúlyozni, hogy Kanada egykori román konzuljának sorait nem a nacionalizmus motiválja. Ízig-vérig európai gondolkodóként úgy látja, hogy egy  elszigetelt rezsim saját állampolgáraira, és a szomszédos államokra is veszélyessé válik. Azonban bízik abban is, hogy a magának a magyar népnek az illiberális demokrácia nem jelent perspektívát: „Személyesen én magam hiszek abban, hogy a magyar civil és politikai élet elitje (már amennyi még maradt belőle) és általában véve az egész magyar nemzet, melyet Orbán pillanatnyilag ki próbál vezetni a liberális, demokratikus euroatlanti államok köréből az olcsó populizmus hullámát meglovagolva, nos, ez a nemzet és elit a megfelelő pillanatban képes lesz NEMET mondani. Magyarország hátat fordít majd Orbánnak, és visszatér a stratégiai érdekei mentén az általánosan elfogadott értékekhez, melyet a nyugati mentalitás és a liberális demokrácia kínál neki, újból elfoglalja helyét abban a szövetségben, ahol a helye van.”

 

Forrás: Gépnarancs