A publintás a következtetés logikai szabályait nagyvonalúan kezelve oda konkludál, hogy „az amerikai üzletember ismét nyomást akar gyakorolni egyeteme ügyében Magyarországra.”  De a java még csak most jön!

Miután a remek tollú publicista beszámol arról, hogy a találkozón Kurz és Soros megbeszélést folytatott a brexitről és Európa jövőjéről, elharsogja a nagy szerzői számonkérést: „milyen alapon vett részt Soros György egy olyan tárgyaláson, ahol Európa sorsáról is szó volt?”

Válaszolok:

1. A szolgalelkeknek ez persze értelmezhetetlen, de a világnak vannak olyan helyei, ahol az embereknek lehet véleményük akkor is, ha azt nem adják nekik parancsba.

2. Bizarr lehet ez az Origóból szemlélve, de akad még tárgyalás, amelynek tematikáját nem Orbán Viktor határozza meg.

3. Mind Kurz, mind Soros azzal beszélget Európa jövőjéről, akivel csak akar.

4. Mindig is akadtak és akadnak olyan személyiségek, akik ugyan nem politikusok, de akiket hagyományosan a legmagasabb szinten szokás fogadni. Mondok néhány nevet: Albert Schweitzer (teológus, orvos, orgonaművész), Albert Einstein (fizikus), Szilárd Leó (fizikus), David Rockefeller (bankár), Neil Armstrong (űrhajós), Bill Gates (szoftverfejlesztő, feltaláló).

5. Ami David Rockefeller biblikusan csengő nevét illeti, a biztonság kedvéért szólnék az Origo szerkesztőségének és olvasótáborának, hogy mielőtt elhamarkodott analógiát állítanának fel közte és Soros között, tudjanak róla, hogy az egykori, az Origo szellemiségétől nem túl távoli Völkischer Beobachter írta meg róla, jelentősen mellélőve, hogy a Nürnbergi törvények szellemében minek is tekintik őt. Tévedtek vagy hazudtak, ezt az Origo munkatársai – saját rutinjukra alapozva – jobban el tudják dönteni.

6. Végül vannak olyan világlapok, amelyeknek a főszerkesztőit szintén szokás a politika legmagasabb köreiben fogadni. Speciel az Origo nem tartozik közéjük! Ők még Orbántól is csak közvetve kapják az ukázt.