A Pilisi Parkerdő Zrt. ünnepség keretében ma átadta a Hármashatár-hegyi újonnan kialakított turistaszállót és a pár hete megnyitott kilátóhelyet is.

A turistaszállót az avatóünnepségen hibásan turistaházként mutatták be, de annak a funkciónak nem felel meg. Bár a kettő, négy- és nyolcágyas szobák praktikusan és modernül felszereltek és mindenhol törekedtek külön vizesblokkok beépítésére is, továbbá egy teakonyha étkezővel is kialakításra került, minden csak az itt megszálló vendégek részére készült. Éttermi vagy büfészolgálat, esetleg a rossz idő vagy vihar ellen menedéket keresők előtt az ajtó továbbra is zárva marad. Márpedig a turistaház fogalmába elsősorban ez utóbbiak tartoznak bele. A budapesti Hármashatár-hegyet felkeresők legalább 98%-a nem akar itt éjszakázni, így ezt a 120 milliós beruházást, bár jó célt szolgál, de a kirándulóknak mégis csak egy apró töredéke élvezheti majd.

Az épületet 1940-ben emelték, eredetileg pilóta-centrumként működött, majd később munkásőrbázis lett, a mostani átalakítással pedig turistaszálló. A lehetőségek korlátai miatt megtartották az eredeti épületformát, így az avatáson résztvevők elcsodálkoztak a meglehetősen keskeny folyosók láttán. Ami viszont bíztató, hogy külön gondnoki lakás is lesz benne, így folyamatos őrzésre és karbantartásra lehet majd számítani.

A Hármashatár-hegyen az első turistaházat a Budapest Sport Egyesület Turista-szakosztálya 1926 novemberére építette fel, de a nagy esőzések miatt a hivatalos megnyitóra csak 1927 tavaszán került sor. Az épületben ma luxusvendéglő működik és nem a kispénzű turisták bázisa.

Az avatási ünnepségen megjelentek közül Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, aki arról beszélt, hogy nagyon örvendetes, ha minél több turistalétesítménnyel gyarapodik az ország és reméli, ez a folyamat nem áll meg. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, igazán annak örülne, ha anyagilag minél többen megengedhetnék  maguknak, hogy bejárják az ország szép vidékeit, továbbá, ha a turistaházak, úgy mint régebben, a csak napközbeni megpihenésre, felfrissülésre is alkalmasak volnának, mert csak így tudnák igazi rendeltetésüket betölteni.

A kilátótornyot Gluckler Károly (1858 – 1923) székesfővárosi erdőmesterről nevezték el, aki sokat tett a budai hegyek beerdősítéséért. A hegy oldalában futó kényelmes sétaút már régóta az ő nevét viseli.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy az alkalomra, a Pilisi Parkerdő Zrt. által újból kiadott, a kilátótornyokról készült leporellójában, a Visegrád feletti Nagy-villámi kilátónál továbbra is valótlan történelmi adatok szerepelnek.

Kertész Z István/kép: Futó Renáta