Délután három órára az euró árfolyama 310 forint fölé gyengült. Ebben a baljós légkörben kezdődött az a gazdaságpolitikai konferencia, amely a nyugdíjakkal és a kultúrával foglalkozó után a harmadik állomása a Demokratikus Koalíció programját megvitató konferenciasorozatnak.

A bevezető előadást Bauer Tamás, a párt alelnöke tartotta. Felidézte a CÖF mostanában országszerte látható plakátjait és megjegyezte: szerinte nem az a kérdés, hogy ki nem érdemel több esélyt, hanem az, hogy ki érdemel. A kérdést mindjárt meg is válaszolta: 10 millió magyar érdemel.

A közgazdász ezután Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a balti országok gazdasági növekedési adatait vizsgálva rámutatott: míg a többi ország folyamatosan zárkózik föl az EU átlagához, addig Magyarországon a felzárkózás tendenciája 2006-ban megfordult és azóta a leszakadás jellemzi 2010 óta pedig ez a leszakadás brutálisan felgyorsult. Rámutatott: a sikeres felzárkózás titka a privatizációban, a piacnyitásban és a fegyelmezett makrogazdasági politikában rejlett. Magyarország viszont, bár a privatizációban élen járt, és a piacnyitást is gyorsabban és sikeresebben hajtotta végre a többi országnál, időről-időre letért a fegyelmezett fiskális politika útjáról, és ez okozta a kudarcot. Magyarország példátlanul sikeres szerkezetváltást hajtott végre (ma az export 65%-át teszik ki a magasszintű kutatás-fejlesztés igényes hightech termékek, és ez a szám jóval meghaladja a hightech termékek arányát az EU tagországok exportjában), de alacsony a foglalkoztatás, jelentős a feketegazdaság aránya és a mezőgazdaság messze a lehetőségei alatt teljesít.

Bauer kifejtette: az Orbán-kormány letért a más országoknak sikert hozó és korábban Magyarország által is követett pályáról. Gazdaságpolitikáját protekcionizmus, jogbizonytalanság és a tőkejövedelmeknek a magas jövedelmű rétegek fogyasztásához való átcsoportosítás jellemzi. Ezzel a megtakarításokat és a befektetési célú jövedelmeket éli föl.

A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a változáshoz nem csak Orbántól, hanem az orbánizmustól is meg kell szabadulni. Kijelentette: a párt gazdasági programja fordulatot hirdet. Protekcionizmus helyett integrációt, az állami vezérlés helyett liberalizációt, privatizációt és fegyelmezett makrogazdasági politikát ígér, továbbá a befektetések növelését ahelyett, hogy a forrásokat a magas jövedelműek további fogyasztására csoportosítanák át. Tőkebevonást, tulajdon- és jogbiztonságot, a bizalom helyreállítását, a különadók kivezetését, az állami árképzés visszaszorítását.

Békesi László, aki kétszer is volt pénzügyminiszter, bevezetőjében kijelentette: örömmel fogadta a meghívást, mert az eddig ismertté vált gazdasági programok közül messze a DK-é a legjobb, amit jó szívvel lehet támogatni. Emlékeztetett rá: egy hónap múlva lesz öt éve, hogy a reformszövetség elnevezésű közgazdasági csoport bemutatta javaslatait, amire Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök azt mondta: gazdaságilag racionális, de társadalmilag dermesztő. A DK most ismertetett koncepciója kísértetiesen emlékeztet arra – a bölcsesség megnyilvánulásának nevezte, hogy a pártelnök akkori tévedését felülbírálva öt év után az élére áll ennek a programnak.

A közgazdász kifejtette: az Orbán-kormány gazdaságpolitikája „alibi-koncepciókra” épül. Ezek létező rögeszmék, még népszerűek is lehetnek, de a kilábalásra alkalmatlanok: 

a.) „termelés-központú gazdaság” Tény, hogy a fejlett országokban létező tendencia a lassú újraiparosítás, de ez nem a tömegtermelésre, hanem a legfejlettebb, magas K+F hozzáadott értéket tartalmazó hightech termékek előállítására irányul. Ez a stratégia viszont nem életképes a szolgáltatások (oktatás, képzés, kutatás, banki szolgáltatások, stb,) erőteljes fejlesztése nélkül, Orbán viszont a „termelést” szembeállítja a szolgáltatásokkal, amelyek a GDP 68%-át adják.

b.) „Saját lábon állás”. Abszurd elképzelés, a magyar termékek 75%-át külföldön adjuk el, a fejlesztéshez szükséges befektetések jelentős részben külföldieknek köszönhetőek, az ország finanszírozása is nagyrészt külső forrásokból történik az adósságállomány 65%-a devizában áll fönn.

c.) „A belső piac dinamizálása” Magyarország ehhez túl kicsi piac. A belső piac a bérek növelésével és az államháztartás túlköltekezésével dinamizálható. Ekkor egyensúlyhiány lép föl, nő az import, mivel a termelékenység nem tart lépést a bérnövekedéssel, nem bővül az importtal arányosan az export, felborul a külkereskedelmi mérleg, a fizetési mérleg, kialakul az ikerdeficit – az elmúlt negyven évben ezt Magyarország már legalább négyszer megpróbálta mindig törvényszerűen kudarcot vallott.

d.) „Nem baj az átmeneti visszaesés, majd jön a fellendülés”. A közgazdaságtan alapvető fogalmai köté tartozik a multiplikátor-hatás, ami azonban visszafelé is működik. Orbán nem számol ezzel a negatív multiplikátor-hatással, ami egyre szűkülő örvénybe juttatná a magyar gazdaságot.

e.) „Az unortodox politika ösztönzi a növekedést”. Kétségtelen, hogy szigorú fiskális politika mellett lehet lazítani a monetáris politikát. Nálunk azonban a kamatcsökkentés elérte azt a kritikus pontot, amikor már nem érdemes forintban tartani a forrásokat – a hozam csak olyan kevéssel haladja meg a stabil külföldi valutákban elérhető hozamot, ami már nem éri meg azt a kockázatot, amit a magyar piac jelent.  Matolcsy ennek ellenére tovább csökkenti a kamatot. Ennek eredménye csak árfolyamsokk lehet, ami felpörgeti az inflációt, a jegybanki jegybanki tartalékok pedig elapadnak.

A jövőt felélő gazdaságpolitika kárai fölbecsülhetetlenek, A terheket a jövő generációra tolja át.  Meredeken emelkednek a hosszú távú magyarországi befektetések hozamai. A 10 éves magyar állampapírokat 6,5% hozammal már nem lehet eladni, míg a román 3%-os hozammal is jól fogy. Mindez a jövő megfojtása, elmaradnak a szükséges beruházások – ma a GDP 17%-át teszik ki, ami az amortizációt sem pótolja. Ennek 3-5-10 év múlva isszuk meg a levét.

Az oktatással a növekedés legfontosabb forrását tesszük tönkre. A „rezsicsökkentés” is a jövőt terheli, a ma elmaradó fejlesztéseket a jövőben kell megfizetni, vagy lassan lepusztulnak a közszolgáltatások.

A globalizáció- és integrációellenes politika kétszintű Egyik szintje, a nemzeti protekcionizmus másutt is ismert, bár ilyen durván nem élnek vele. Itt viszont a piac- és versenykorlátozás célja nem csak a hazai hanem azon túlmenően a Fideszközeli termelők helyzetbe hozása. Ez a haveri protekcionizmus már a maffiagazdaság jellemzője.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke előadásában azzal kezdte: nincs az a mennyiségű alapozó, amely eltakarná a Fidesz gazdaságpolitikájának arcán található ragyákat.

- Az infláció nem tartható, ahogyan a kamatszint és a monetáris politika sem, a költségvetési hiány pedig a kormány által várt 2,9 százalék helyett 3,5 százalék lesz idén, ráadásul még a magánnyugdíj-pénztári vagyon is csökkenti a hiány mértékét – jelentette ki a Demokratikus Koalíció elnöke, aki szerint a hiány jelenlegi mértéke lényegében megegyezik a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 3,9 százalékos hiányával, vagyis az ő kormánya 2008-ban jobb hiányt csinált, mint a mostani kabinet idén.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy az infláció csak a mesterségesen lenyomott, nem fenntartható energiaár-csökkentés miatt ilyen alacsony.
- Ha minden félévben 10 százalékkal csökkentik az áram árát, akkor 2018-ban már az áramszolgáltató fog fizetni a fogyasztóknak – közölte a DK elnöke.

Gyurcsány Ferenc arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt három évben csak megszorítás történt a költségvetési politikában: az egyetemek költségvetését a 2010-es 200 milliárd forintról 134 milliárd forintra csökkentették, hogy a családi pótlék összegét még az infláció mértékével sem emelték, illetve csökkentették a közmunkások bérét is.
- Hátrább az agarakkal kolléga, Magyarország nem jobban, hanem rosszabbul teljesít - üzent a DK elnöke Orbán Viktornak.
 

A volt miniszterelnök hangsúlyozta, ha a baloldali összefogás nyer a parlamenti választáson, akkor bár van amiben másnaptól jobb lesz az élet, például szabadabb lesz az ország levegője, de nem lesz több pénz rövidtávon, ezért nem is szabad több pénzt ígérni az embereknek. Azért sem szabad sokat ígérni, mert egészen biztosan kiigazításra lesz szükség.

Gyurcsány Ferenc kijelentette, Orbán Viktor a jelenlegi politikájával meg fog bukni, de az esetleg újonnan felálló Mesterházy-kormány sem fog tudni mindent megoldani, viszont normálisak lesznek, megbeszélik, elmondják az alternatívákat és megvitatják azokat.

- Csak az a kérdés, hogy milyen áron lesz változás: kell-e ahhoz gazdasági, társadalmi válság, vagy elegendő lesz a Fidesz válsága. Jobban járunk, ha elég buknia Orbánnak és pártjának, mintha buknia kell az országnak is – fogalmazott a pártelnök.

   Gyurcsány Ferenc elmondta, szerinte két nagy hibát lehet elkövetni politikusként. Az egyik, hogy csak a választók rövidtávú igényeinek kielégítése jár a fejében. - Ez rövid távon hatalmat eredményez és ilyesmivel kritizáljuk a mostani miniszterelnököt. A másik hiba, ha a politikus úgy gondolkodik, hogy én tudom, hogy mi a jó az embereknek, én tudom, hogyan kell átalakítani az országot – jelentette ki a DK vezére, hangsúlyozva: ő maga már nem gondolkodik így, mert nem lehet tartósan a választók többségének habitusa, elvárásai ellen dönteni.

- Jelenleg Magyarország egy olyan ország, amelyben a magántulajdont lopásnak, a vállalkozást csibészségnek gondolják sokan, és amelyben az emberek kevésbé szeretnek kooperálni és versenyezni, inkább várják az állam megoldását, ezzel pedig gyökeresen ellentétes a baloldal gazdaságpolitikai programja – mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint kérdés, hogy mi a helyes magatartás ebben az esetben, hiszen ha a szerinte jó gazdaságpolitikát képviseli, akkor nem választják meg. A volt kormányfő szerint az a helyes megoldás, ha addig küzdenek, amíg nincsen meg ennek a politikának a többsége.

-Mára megszűnt az alapvető gazdaságpolitikai konszenzus Magyarországon, amely nyugat-európai államok többségét jellemzi, mert túl messzire kerültek egymástól a politikai baloldal és jobboldal képviselői, és már az alapvető kérdésekben is vita van – közölte a politikus.
    

Gyurcsány Ferenc zárásként ismertette: szerinte az államnak nem az a dolga, hogy mindenhova belépjen tulajdonosként akkor, ha valami problémát lát.

-Ma Magyarországon nyers, fejletlen, törzsi viszonyokat előállító piacgazdaság van, ahol hiányzik az alapvető üzleti bizalom, az üzleti tisztesség, a rövid távú haszon hajtása a jellemző, az emberek szeretik megkerülni a normákat, állam pedig nem kiszámítható, hanem hódító - fogalmazott a Demokratikus Koalíció elnöke.

-óZ-