A választások után majd kiderül, mit is terveznek pontosan, de az biztos, hogy ez is valami szovjet vagy török dolog lesz, Orbán nem véletlenül sétál velük kézen fogva. De hát a diktatúrák már csak ilyenek, így működnek. Soha nem állnak le, és a választás után sem lesz konszolidáció, merthogy már ezt is olvastam valamelyik nagyágyútól.

Nyolc éve tart a hazudozás és önámítás.

Közben a diktatúra hazai változata is megy szépen házról-házra. Ez a mienk ugyan előbb kopog - lám most is udvariasan előre bejelentette, hogy az ellenzéki sajtó maradékának eltiprására készül, de ajtónyitás után azért ők is összeszedik a lakásban található értékeket, és a falról leakasztják a Munkácsyt.

Elismerem, ez még mindig jobb, mintha a főbérlőt akasztanák a Munkácsy mellé, mint Moszkvában vagy Ankarában.

Egyébként pont a magyar diktatúrának ezt a finomságát szokás itten agyba-főbe dicsérni, nem ritkán éppen a magyar sajtó ellenzéki lapjaiban. Semmi kétség, a saját lapjuk temetésén is találnak majd néhány mondatot a rezsim mentegetésére. Például, hogy már hogyan is lenne itt diktatúra, amikor most is milyen szépen elbúcsúzhatnak saját maguktól.

És valóban.

Ez a kamara dolog egész biztosan afféle gázkamara lesz a sajtónak, de különösebben nem vérzik értük a szívem, eddig sem sok vizet zavartak, és persze mindig hagyták egymást és egymás lapját is kicsinálni.

Akkor meg nem mindegy, hogy Orbán teszi fel az i-re a pontot, vagy ők maguk?